Igen, ez egy nagyobb mértékű borulás következtében bekövetkezett interjú. Helyszín: Nagyigmánd egyik kocsmája mögött. Időpont: a hatodik és a hetedik sör között.
Elöljáróban idézem Mikus Tamás 'Tass'-t, miként vélekedett naplójában az interjúról :)
"Kis tévelygés után megkérkeztünk a helyszínre, a Művház mögé parkoltunk, ahol rögtön bele is botlottam a környéket párosan felfedező Keszi Csabiba, aztán hosszabb beszélgetés után folytatták a felfedezést és tovább lettem irányítva Sonny-hoz :) Hiába próbálkoztam sehogy sem sikerült bejutnom a művházba, mert mindig összefutottam valakivel, akivel beszélgetni lehetett és néha volt sörkészlet is, így aztán elhúzódott a bejutás, végül már csak ledobtam a zsákomat az öltözőben és félrehúzódtunk Sonnyval a közeli vendéglátási egység közelébe, hogy legyen némi csend az azóta a Karcolat webzine oldalán olvasható interjúhoz.
...és most a nevezetes interjú!!A 2008. január 18-i nagyigmándi koncert előtt Tass, az Agregator zenekar énekese mesélt nekem sokmindenről: a délutáni könnyűzenei konferencia eredményéről, tagcserékről, jövőbeli tervekről némi sör társaságában.
Sonny: Mesélj egy kicsit légy szíves erről a konferencia-kezdeményezésről ami délután testet öltött Nagyigmándon!Tass: Nézd igazándiból itt most jelenleg az országban nálunk mindig az összefogáson és az együttműködésen van a hangsúly. Regionálisan vannak különböző működő egyesületek ugye. Helyben lehet működik, de szerintem ez az előremutató, hogy ezek együtt dolgozzanak, akár a zenekarok oda-vissza közvetítésével gondolom, vagyis inkább az, hogy manapság Európai Unió, pályázatok, tehát összefogással lehet előrejutni. Nagyon jó hatással van az underground zenei életre is. Nem az van, hogy egy embernek kell ezt megcsinálni: forrásokat lehet szerezni, satöbbi.
Sonny: Tehát megvan arra az esély, hogy esetleg az Agregator zenekarra nézve is hasznos ez az összefogás hosszútávon?Tass: Igazából megpróbálom ilyenkor megkülönböztetni a két dolgot, hogy milyen sapkában vagyok az adott helyen. Tehát most ilyen helyszínen a Tatabányai Zenészegylet képviseletében szoktam általában jelen lenni, és például az Agregator zenekar csak egy darab ebből a társulásból. Mindenképpen származik belőle előnyünk, hiszen az ismeretségek viszik előre mindig a dolgokat, tehát igen ebből profitál a zenekar. Azonban ezek a programok elsősorban civil szervezetek együttműködéséről szólnak, tehát nekünk jó és gondolom mindenkinek jó. A kapcsolati tőke megfizethetetlen. Fehér asztalok mellett dőlnek el a nagy kérdések. Tehát egy sör és egy szilvapálinka mellett :) Ezek a dolgok sokat segítenek. Mi is igyekeztünk eleget beletenni.
Sonny: Van egy ilyen bulváros kérdésem is. Nemrégiben újabb tagcsere volt a zenekarban, 2007-ben immár a második. Mi állt ennek a hátterében, hogy Pöpi elhagyta a zenekart, aki ugyebár elég régi tag volt, szinte szimbolikus alkotóeleme a zenekarnak. Miért kell őt nélkülözni a közeljövőben?Tass: Öregszünk...hehe. Sajnos tényleg ez a része is benne van. Mind a két tagcsere ilyesmi okok miatt történt. A tavalyi évben úgymond a csúcsunk volt, valami harminchárom koncerttel. Ez nem tűnik soknak, de ez azt jelenti hogy minden második hétvégén az ember nincs otthon. Ha általában mondjuk egy erdélyi koncertet nézünk - ugye tavaly nekünk három-négy ilyen is volt - akkor az egész hétvége haza van vágva. Most Pöpinek is van barátnője, nekiálltak összeköltözni, választott a két zenekar közül. Szerette mind a kettőt csinálni, de azt mondta így nem tudja ilyen körülmények közül mind a két zenekart vinni. Tudni kell, hogy annakidején ideiglenesen szállt be az Agregatorba, amíg nem találja meg álmai hard rock zenekarát. Ez 1998-ban volt... Mind a két zenekart szerette, de választania kellett, nem tudta mind a kettőt száz százalékosan csinálni saját bevallása szerint. Azért sokat próbált, tehát heti öt próbája volt így.
Sonny: Tehát nem volt dráma a dolog mögött.Tass: Áhh, unalmas emberek vagyunk, nincsenek ilyen drámák, hogy mondjuk összeveszés, alkoholproblémák, drogproblémák. Tehát meg lehet nézni, az eddigi tagcseréink is nem egyik napról a másikra történtek. Amikor bejelentette az illető, bőven volt egy két-három hónap ráhagyás. Tehát a zenekarban maximum egy hónap leállás volt egyéb tagcsere kapcsán, mindig megfelelő ideje volt felkészülni az új tagnak, együttműködés volt, a régi tag megtanította az újnak a dolgokat. Szóval nem volt olyasmi, hogy sms-ben valakit mondjuk kirúgtunk. Az a baj, hogy látok ilyeneket, vannak körülöttünk ilyen dolgok. Ezért van, hogy általában mindig barátok lépnek be a zenekarba, régi ismerős, régi cimbora. Nincsenek ilyen véres dolgok, mert a rakendroll tök leköt minket, nincsenek nyilatkozatháborúk, meg ki-a-hülye, ki-nem-a-hülye, meg 'soha többet nem látjuk egymást', semmi ilyesmi nincsen. Nincs mindenre idő.
Sonny: Pöpi kilépése után egy elég elkeseredett hangú hír jelent meg az oldalatokon, ami arra célzott, hogy ezt a fajta életformát, hétvégi koncertezést nem lehet a végtelenségig űzni. Szóval egy idő után eljön az a pont, amikor azt mondjátok, hogy elég?Tass: Értem, értem. Igazából én sem vagyok mindig jó passzban, ezt azért hozzá kell tenni. Pöpi úgymond az egyik nagyon régi tag, szerettük. Az ilyesmi mindig eléggé lehangolja az embert, és olyankor nehéz vidám üzeneteket közvetíteni, nem tud az ember objektívan írni semmit. Néha mindenki besokall. Nagyon szeretünk koncertezni, imádjuk, ezért csináljuk, a lemezfelvétel meg a szükséges rossz, tehát nem hiányzik az ilyesmi, a stúdió meg ezek. A koncerteket szeretjük, elmegyünk helyekre, sokakkal találkozunk, jól érezzük magunkat. Viszont néha mondjuk az adott hétvégét fordítanám másra. Például elmenni egy Mátyás Attila koncertre ami ma van a Wigwamban. Való igaz, néha soknak tűnik, de maga a koncert mindig kárpótol. Igen, emlékszem arra a kiírásra. Doom-death metal vagyunk, azt mondják tényleg, szóval borongós dolgokat kell hozni :) Néha sok, de nem általános. Még le tudunk menni mindig egy klubba és nem néznek ki a korunk miatt :). Megvan az ára is a dolognak, de a jó oldala is. Nem állunk úgy, a zenekar se hogy gondolkodnánk azon, hogy en bloc abbahagyni, nincs ilyesmi a levegőben, tele vagyunk friss tagokkal, tele vagyunk lendülettel, működik a dolog. Inkább maga a hír volt az ami minket mellbevágott. Pöpit szerettük, de túl kell élnünk a dolgot, szeretnénk folytatni. Ugyanúgy egy garázsban próbálunk, tehát nagyon nagy ellentétek nem lehetnek, együtt járunk házibulizni. Megértjük a választást és a döntést is. Visszük tovább a dolgot.
Sonny: Mivel ugye két új arc is van a bandában, nyilván más zenészek, mint akikkel eddig együtt dolgoztatok. Az ő saját stílusuk valamilyen befolyásoló hatással lesz az Agregator hangzására, közeljövőben készülő dalokra, vagy marad minden a régiben és frontemberi diktatúra lesz?Tass: Hehe :) Nem volt igazán diktatúra. Van egyfajta szigor bizonyos dolgok iránt, tehát tartsuk magunkat az eredetileg elhatározott irányvonal mellett, mert ez ugye az Agergator magja, a 90-es évekbeli skandináv metál. Nem keverendő össze a göteborgi irányzattal, az egy későbbi dolog, de persze van hozzá köze. Maradunk annál, amit annakidején az első énekessel lefektettünk, megálmodtunk, hogy ez így legyen, mert éppen ezért tudjuk elkerülni az identitás-válságokat, hogy mit csináljunk, milyen zenét játsszunk. Nem volt soha semmi útkeresés, megvannak ezek a vaskos dolgok. DE! Sosem volt diktatúra, valóban az első néhány kiadvány nótáinak nagy részét én hoztam, de már akkor is megvolt, hogy mindenki hozza a saját ötleteit, és ez bizonyos keretek között mindig belefért. Tehát nálunk a szerzői jogoknál is mind az öt tag ott van szerzőként, mindenki hozzáteszi a dolgait, nem is akartam soha olyat, hogy mindenki azt csinálja amit én szeretnék. Ez jól látszik az albumoknál, mindegyik között van zenei különbség. Legjobban az 'A semmi ágán' és a 'Szürkület' között vehető észre, ahol a Tibcsy előjött szerzőként és zenei rendezőként, és nagyon-nagyon király dolgot hozott össze. Ugyanúgy most is bele fogják hozni a tagok a dolgaikat. Az Agregator név igazából egyesítést jelent, több oldalról jövő, többféle zenei múlttal rendelkező ember hozza össze amit ők szeretnek, viszont metál marad. Az a lényege, hogy élőben süssön a dolog, metál legyen a végeredmény és megmaradjon a komorság benne. Megvannak bizonyos dolgok, mondjuk három perc után elkezdjük fékezni a nótát, odáig megvannak a riffek, de nem fogunk nyolcperces dalokat se írni, meg kétperceseket se. Szóval a kérdésedre válaszolva: igen, mindenki hozza a dolgait, viszont megfelelő fékekkel. Például most két hete osztottam ki egy válogatást a két gitáros között - ők fogják hozni a nótákat ugye - a 90-es évek legszebb nótáit tartalmazza svéd előadoktól, hiszen mondjuk Dávid ugye a death-es metálon nőtt fel, Lackó pedig valami furcsa vágyat táplál a modern északi zenék iránt, Soilwork meg ilyesmiket szeret, tehát ilyenkor vissza kell őket rántani az Agregator világába.
Sonny: Akkor nem göteborgi metált játszotok.Tass: Nézd, nem mondom, hogy nem vagyunk kategorizálhatóak, igenis fontosak a kategóriák. Mondjuk írásban most hogy jelenik meg, ha azt írod, hogy nem kategorizálható, akkor az olvasó hol van előrébb? A lényeg az, hogy a göteborgi dolog általában progresszív, tényleg nagyon tökös, ütős. Mi nem vagyunk progresszívak, kicsit slágeresebb a dolog. Megértem, hogy mondjuk a Dark Tranquillityhez, meg ilyesmikhez hasonlítanak, mert ez ma a svéd metal ugye, ehhez vagyunk a legközelebb ugye. De ha mondjuk valaki komolyan meghallgat egy Tranquillity nótát és meghallgatja a miénket: ég és föld. Mi középtempóból nem mozdulunk ki nagyon. Én nagyon örülök az összehasonlításnak, a sajtó ugye... Ahogy a Killing Art mindig Children of Bodom volt, pedig sok közük nem volt hozzá. Ránk kerül egy címke. Igazából nagyon sok mindent hallgatunk, több helyről jönnek össze a dolgok, például a Queen-t is nagyon szeretem. Nincs olyan, hogy valakit követnénk, viszont vannak megoldások, amik tetszenek és próbálunk valami hasonlót csinálni. Jó helyről lopni nem bűn. Rakendrollos dolgokat csinálunk, élőben zúzzon, legyen benne a komorság, ami meghatározza a zenénket. Úgy érzem megvan, mi ami Agregator és mi ami nem.
Sonny: Te mint főember, hogy látod a következő Agregator számok irányvonalát? Van már valami elképzelésed arról, hogy mit fogunk hallani, ha egyszer a közeljövőben alkottok valami marandót?Tss: Igazából az 'A semmi ágán' lemezig volt nagy ráhatásom a dolgokra, addig a nóták nagy részének az alapját én írtam, viszont ez a Szürkületnél megváltozott. Ott Tibcsivel közösen alkottunk. Az én ötleteimet is ő szedte úgy ráncba, tehát a zenei rendezőnk akkor ő volt. Ötletek voltak, de a Dávid akkor még viszonylag új gitárosként szerepelt. Szövegekkel nem volt gond, az az én részem. Itt egy váltás történt igazából, mind az öten konstruktívan álltunk hozzá a témához, mindenkinek érdeke volt, hogy minél jobb dolgok szülessenek, nem akartunk a másikra ráerőltetni semmit. Hiába, ez régi ivócimboráknál így van, ugyanabba a Dózis nevű kocsmába indultunk anno...
Az új dolgokról. Az megvan, hogy a lemez címe Emberség lesz. Egy nóta már van, Éjfél felé a címe. Szerintem a hónap végén a pesti koncertjeinken már nyomni is fogjuk. Hogy milyenek lesznek az új dalok? Mindenképpen tartani fogjuk az Agregator-jellegű hangulatokat. Hogy pontosan milyenek lesznek, fogalmam sincs. Nehéz dolgunk van, már csak az évközepi váltás miatt is. Ugye akkor pár hónap elment arra, hogy begyakoroljuk közösen azokat a nótákat, amik a koncerten mennek. Az új dolgokat még nem nagyon erőltetjük, ez az Éjfél felé is a Tibcsi szerzeménye még, Dávidék összerakták. Nagyon nagy változások nem lesznek, középtempóból nem nagyon mozdulunk ki de lesz egy-két gyors nóta az albumon. Ezenkívül nincsenek nagyon elképzelések és nem is nagyon szeretném, hogy legyenek. A gitárosok már kezdenek kreatívkodni, de elsősorban az a cél, hogy legyen egy stabil és állandóan játszható koncertprogramunk. Lackó is hozott már új ötletet... meglátjuk! A trend, amit meglovagolunk, évek óta nem trend. Kicsit fáziskéséssel indultunk neki a dolognak. Nem lesznek új 'Sötét Éden'-ek, új 'Túlontúl'-ok, hiszen egészen új írógárda zenél együtt. A szövegek meg olyanok lesznek, amilyen aktuális hatások érnek. Igyekszünk a legjobbat nyújtani, pusztán azért mert vannak elvárások, hogy több gyors nóta legyen, vagy legyünk rendesen death metal vagy rock'n'roll, legyen dallamos ének... Azért kezdtük az Agregatort annakidején, mert olyan death metalt akartunk, hogy hörgés van benne, dallamos és kemény. Éppen ezért lehet lesznek benne ilyen-olyan betétek. A lényege az Agregatornak, amit nem akarunk elfelejteni, hogy lehet nem korszerű, annakidején amikor kijöttünk a garázsból, nem gondoltuk, hogy valakinek tetszeni fog. Az embereknek tetszik, nekik játszunk és nem a szakmának. Szóval ilyesmi várható.
Sonny: Mi az Agregator 2008-as menetrendje? Mik a kitűzött célok, amit idén mindenképpen szeretnétek elérni?Tass: Jövő héten lesz egy zenekaros vacsoránk, általában ilyenkor beszéljük át, hogy mi legyen, mik az elvárások. Kiosztjuk a feladatokat, mert egy ember nem tud mindent vinni. Ki van osztva, nem mint egy stratégia, hanem hogy mit szeretnénk elérni, és utána mindenki teszi a dolgát. 2008, ugye próbáljuk túlélni a tagcseréket, ugye most az első kör az, hogy minél többet koncertezzünk, hogy Karesz beleszokjon a dolgokba, hiába van tapasztalata, a garázsban nem lehet megtanulni a dalokat. Az új nótákkal is ez van, élőben egész más odafigyelést kíván. Klipp. Ez már elindult októberben, most a Balázs, a rendezője nemrég kapott olyan felkéréseket egészen komoly helyekről, forgatókönyveket gyárt, így most egy picit parkolópályán van a klippünk, de tudjuk hogy minőségi munkát fog kihozni, bár később fog megjelenni a dolog. Inkább kelljen rá többet várni, mint hogy rossz legyen és két-három évig azt kelljen nézni.
Sonny: Melyik számra készül a klipp?Tass: A Zuhanásra. Talán addigra már megjelenik az új album is. Pólóink vannak, ez is egy élményt jelent, hogy olyan pólóink vannak mint egy rockzenekarnak, hehe. Ez is olyan dolog, hogy örülünk neki. Szeretnénk folytatni az erdélyi koncerteket, menni olyan helyekre, ahol eddig még nem voltunk. Jövő héten talán eljutunk most már Szerbiába is. Továbbra is élmény lemenni egy új klubba, találkozni ismerősökkel, akikkel eddig mondjuk csak e-maileztünk, ilyesmi, szerencsére egyre több ilyen van.
2008-ra be van tervezve egy album, de nem merem nagyon hajtani a dolgokat, majd szépen lassan nekiállunk és megcsináljuk a nótákat, ha érezzük az Agregator-feelinget. Remélhetően valamikor nyár után mehetünk felvenni a dolgokat, és akkor télen megjelenhetme de még jó pár helyre nem jutottunk el a Szürkülettel, ahová mindenképpen kellene. Jó album volt, szeretnénk annyi helyen bemutatni, amennyin csak lehet. Nagyjából ezek a főbb terveink.
Ami újdonság, örülünk, hogy ennyi év után elértük: meghívásaink vannak, eddig is elszórtan voltak, de most már konkrétan vannak. Eddig oda-visszahívásokkal mozogtunk a környékünkön, mondjuk tudtunk bulit szervezni Tatabányán vagy Esztergomban a Molothow-ba, de így most nekünk is kényelmesebb lett a dolog. Látunk előrelépést, örülünk a dolognak, talán a nagy fesztiválokra is bejuthatunk, a Hegyalja újra, vagy Pécs, meglátjuk hogy lesz. Próbáljuk kihozni a lehetőségekből amit lehet. Van feladat bőven, nem fogunk unatkozni. Eredetileg úgy volt, hogy leállunk az év első negyedévére, hogy megírjuk az új nótákat, nem is nagyon szerveztünk oda semmit, viszont tényleg rengeteg meghívást kaptunk. Holnap megyünk a Felvidékre. Ez egy élmény.
Sonny: A függöny akkor még koránt sem gördült le.Tass: Nem, egyáltalán nem. Bár másként működünk az tény. Annyira éhesek már úgy nem vagyunk, nem megyünk le vonattal helyszínekre, tálca sör kíséretében, hogy azt se tudjuk milyen volt a koncert, ez egy debreceni koncert volt amúgy. Elmegyünk helyekre, találkozunk régi ismerősökkel, látunk generációkat felnőni, akik ott vannak, aztán már nincsenek ott, ez is egy ilyen érdekes dolog, ahogy jönnek-mennek az emberek, mi maradunk. Nekünk ez egy hobbi, nem erőlködünk, azzal a tempóval csináljuk, ahogy szeretjük. Volt olyan pályatársunk, akik hirtelen nagyon belevágtak, külföldi szerződés, hitelfelvétel, hogy minden sikerüljön, és belebuktak ilyen dolgokba mert jóval később ért be ennek a gyümölcse. Nem merünk ilyesmibe belevágni, mert szeretjük ezt csinálni.
Sonny: Köszönöm az interjút és további remek bulikat kívánok!Tass: Mi köszönjük a lehetőséget!
Chiffons nevű egykori lánycsapat (egy eredeti taggal), valamint a 74 éves Frankie Valli által vezetett The Four Seasons kevésbé rock, inkább pop és doo-wop zenekar. Szintén kevésbé a rockhoz köthető, viszont ismertebb név a Temptations-é (a képen is ők láthatóak). 
Utolsónak hagytam az (állítólag) első rock'n'roll szerzeményt előadó Bill Haley & The Comets zenekart. A kezdetekkor Saddlemen néven létező csapat 1949-ben kezdte meg működését, rockabilly és country stílusú dalokkal. '52 után Bill Haley lett a zenekarvezető, az is maradt egészen 1981-es haláláig. A jórészt a harmincas években született zenészek azonban nem adták fel, a mai napig (!!!) páratlan energiájú koncerteket adnak The Comets néven. Marshall Lytle (75) bőgős még mindig megőrül a színpadon, jóllehet nem akkora lendülettel, mint az ötvenes években. A zenekar legidősebb tagja Franny Beecher (87) már csak ritkán, különleges alkalmakkor (legutóbb tavaly októberben) lép fel velük. Ezzel mondjuk nem rekorder, elég csak megemlíteni, hogy Lester Polfuss, ismertebb nevén Les Paul (igen a gitárkészítő) még 92 évesen is nagyjából hetente fellép jazz-zenekarával New Yorkban.
Ez az a könyv, amit leülsz és együltőhelyedben elolvasol. Függetlenül attól, hogy Motörhead-rajongó vagy-e, egy ilyen jól megírt és kiválóan lefordított önéletrajzot a világraszóló trógertől nem fogsz tudni letenni. A Fehércsíkláz (White Line Fever) 2002-ben jelent meg eredetileg angolul. Lemmy Kilmister életét gyerekkorától kezdve drogoktól homályos ifjúságán át a Motörhead-időkig, azaz a könyv kiadásáig követhetjük nyomon, sajátos stílusban. Pontosan olyan, mint amikor egy sokat látott haverod az élete nagy sztorijairól mesél neked egy kocsmában, nem kímélve a szaftos részleteket. A különbség az, hogy itt tényleg tíz ember életére való élmény és kaland van összegyűjtve.
Két nagyszerű hírem is van a Mötley-fanok számára. Az első, hogy a banda most már 
A rengeteg projectben érdekelt, magyar undergroundban istenített, az országot egykor a Sex Actionnel végigbulizó Mátyás Attila - nagyon helyes módon - ingyenesen közzétette Mélyen című szólólemezét (
.jpg)
Mától új rovat jelentkezik itt, mégpedig Ingyen zene néven. Ezen belül az internetről ingyen, legálisan beszerezhető magyar és külföldi metálzenéket fogok ajánlani. Meglehetősen rendszertelen jelentkezést képzelek el, mihelyst ráakadok valami finomságra, jelzek.
Lássuk, mivel készülnek idén a szervezők!
marad (mint ahogy az egész turné hátralevő része is), most azonban pont ezek az emberek örülhettek leginkább a legendás svéd páncéloshadosztály 
olna egy hazai zenekarnak helyettük, de mindenesetre azt 
znap, mégpedig azért, hogy hamisítatlan, pusztító zenéjével a MARDUK dübörgése szabályozza a szívverésünket egy ideig. A beállás nem tartott sokáig, azt hittem hangulatfokozásnak vagy csak szimpla variálásnak köszönhetően megvárakoztat minket azenekar, de viszonylag hamar készen állt minden a támadásra. A színpadon megjelent Mortuus, akit hangos sikoltozás fogadott, majd a 
Jobban belegondolva nem kevés rutin és felkészültség kellhet egy 1 - másfél órás koncert adásához, főleg, ha Mardukról beszélünk, és főleg, ha azt mondom, sokkal gyorsabban játszották a számokat a lemez tempójához képest. Ennek ellenére Morgan 
Fiatal zenekar nem éppen kezdő zenészekkel, akik tökös southern-ízű, stonerbe hajló zenét játszanak. Ez már önmagában figyelemfelkeltő, így egy jó ponttal indultak, amikor először tettem be a Redneck Blues-t a lejátszóba.