2007. február 24. Budapest, PeCsa

Sejtettem, hogy nem én leszek a legöregebb ezen a koncerten, sőt. A PeCsa előtti tér este hét óra felé leginkább egy szülői értekezletre várakózó társaságra emlékeztetett: tisztes, negyvenes családapák feleségüket átölelve, gyermekük diszkréten jobbra-balra tekintget, legtöbbjük életében először jár koncerten. Metalkoncertekhez vagyok szokva, meglepő volt, hogy tolakodás nélkül, szép nyugodtan sikerült bejutnom, a biztonsági őrök még a motozást se vették annyira komolyan, mint máskor.

A Prognózis, mint zenekar nem létezik. Nem jelenik meg új lemezük, nem aktívak, de ötévente feltámadnak hamvaikból, hogy egy igazi, nagyszabású koncertet adjanak. A frontember Vörös István mellé ekkor Jankai Béla és Klemm Ervin is csatlakozik, hogy megörvendeztessék a "lélekben fiatalokat". Ezt a bulit is (mint ahogy az öt évvel ezelőttit) felvették, gondolom csinos kis DVD-t kalapálnak össze rövidesen. Az előzőről készültbe egyébként a pólóárus rész mellett belepillanthattunk, nagyon úgy tűnt, hogy forró hangulatú, energikus bulit kapnak a rajongók.

Nem tudom, ez mennyire múltidézés, kinek mennyit jelentett 15-20-25 éve a Prognózis, de nagyon úgy tűnt, sokaknak ez többet jelent, mintha simán csak nosztalgiáznának - annál sokkal felszabadultabb volt a légkör és jobb a hangulat. Mint írtam, a közönség nagy része elmúlt harminc vagy éppen negyven, és sokan családostul érkeztek (sőt volt néhány igazi, hatvanas évekből ittmaradt öreg rocker is). A Petőfi Csarnok küzdőterének hátsó részében emelvényt állítottak fel az elfáradókra gondolva, akik esetleg nem az első sorban akarnak tombolni a zenére. Előzenekar az Angelz volt, kellemes rádiórock női énekkel - bár utóbbitól nem kifejezetten voltam elájulva. Passzolt az estéhez, többeknek kifejezetten tetszett, de én inkább egy ásítást elnyomva a Prognózis kezdését vártam.
Kilenc után nem sokkal felzendült az intro, majd hihetetlen lendülettel és kitörő energiával a színpadon termett a Prognózis. Ez most nem egy Vörös István-koncert volt, amiből azért több is akad évente, hanem a legendás eredeti zenekar, (zömében) eredeti tagokkal. Semmi fáradtság, öregség nem tükröződött rajtuk. A közönséget az első pillanattól kezdve megmozgatták - bár volt több szolid úriember és úrihölgy, akik a hétköznapok szürkeségéből kiszakadva módszeres igyekezettel próbálták halálra inni magukat, inkább több, mint kevesebb sikerrel - azaz néhányan bebasztak ahelyett hogy élvezték volna a buli minden egyes percét. A jól ismert nóták között Vörös Pista időnként kirohant átöltözni, volt katona, öltönyös-napszemüveges pénzember, sárgainges nemtommi, szóval elég sokoldalúnak mutatkozott. Mivel ez ünnepi koncert, így nem maradhattak el az olyan apróságok, mint a fejünk fölül érkező pénzeső, pirotechnika, stb. ami valahogy ellensúlyozta a szerintem szerényre sikeredett színpadképet.

Az időnk sajnos ki volt számolva, még el kellett jutnunk Esztergomba az éjjel, és a ráadást kihagytuk. Furcsa volt látni az "öregeket" felszabadultan ugrálni. Egyébként semmi panaszom nincs a koncertre zeneileg. A billentyűs, Jankai Béla őrült módjára játszott, némelyik nóta közepébe Jon Lord-szerű őrülten megtekert, elszállós szólót illesztett, amivel csak egy baj volt: nem tartott tovább két percnél, pedig órákat tudnám hallgatni amit művelt ott. A gyakorlottabb koncertrejárók "nózis-nózis-Prognózis" kántálása is kellően erőteljes volt, legalábbis Vörös Pistának nem sokat kellett biztatnia a közönséget.
Lehet a nagy siker egyik oka az, hogy csak ötévente van ehhez fogható PeCsás buli. Emellett ezek a dalok az elmúlt években nem veszítettek semmit értékeikből, láttam sok korombeli srácot, akik maguktól, vagy haverokkal jöttek el erre a bulira, úgyhogy szerintem ez a fajta muzsika ma is népszerű - talán több ehhez hasonló kellene.

Setlist:

1. Előjelek
2. Kőhegyek
3. Abszolút balszerencse dala
4. Szerelem szabadon
5. Türelem
6. Ne zavarjon senki
7. Semmit ne ígérj
8. Add ki magadból a feszültséget
9. Együtt is egyedül vagyunk
10. Sivatagi szélben
11. Hajtóvadászat
12. Ne kezdd újra, kérlek
13. Eltékozolt századok
14. Workinson-ügy (k.m: B. Zs.)
15. Felül semmi, alul semmi (k.m.: B. Zs.)
16. Titok
17. Mindenki bolond
18. Szeretni kéne
19. Háromszögek
20. Tele van a város szerelemmel
21. Hajsza közben

22. Ajtók előtt
23. Neked valaki kell
24. Monti-rock

25. Nyári éjszakák