HTML

Karcolat Metal Magazin

Metal és rock webzine minden földi jóval.

Koncertfotók

Címkék

Címkefelhő

2008.11.10. 09:40 sonny

[CD] Amon Amarth: Twilight Of The Thunder God

Amon Amarth: Twilight Of The Thunder God
Megjelenés éve: 2008
Kiadó: Metal Blade Records
Értékelés: 9/10

Szeretném, ha a lemezről írt véleményem legelején mindenki tisztában lenne azzal, hogy az Amon Amarth zeneileg nem egy viking metal zenekar. Melodikus death metalt játszanak, szövegeik témája pedig a vikingek korának háborúi, mitológiai szereplők bevonásával. Nyoma sincs billentyűs kíséretnek vagy hősi harsonák dicshimnuszainak, ez pusztán minőségi, dallamos halálfém. A hangsúly is inkább a dallamos szón van, ugyanis az 1992 óta létező Amon Amarth megalkotta az egyik legkönnyebben befogadható anyagát.

Néhány hónapja olvastam egy interjút, amiben Johan Hegg elmondta, hogy bár a műfaj keretei elég szűkek, mégis szeretnének egy eddigiektől eltérő albumot elkészíteni, ahol a gitároknak és a melódiáknak nagyobb szerepe van, mint a korábbiakban. Bátran kijelenthetem, sikerült teljesíteni az előirányzottakat. Amikor először hallgattam bele a Twilight Of The Thunder Godba, egyből leragadtam a kezdő és egyben címadó szerzeménynél, aminél valóban úgy érezheted, hogy egy megvadult viking horda söpör végig rajtad pusztítő erővel. Igazán telitalálat volt így kezdeni a háromnegyed órás időutazást, és bár a folytatásban a lendület kissé alábbhagy, a minőség nem változik. A középtempós Free Will Sacrifice és a lehelletnyit durvább Guardians of Asgaard folytatja a menetelést, kis túlzással folyamatos libabőrt okozva a műfaj kedvezőinek. Utóbbinál kiemelném az elementáris erejű "Guardians of Asgaaaaard"-kórust, bivalyerősre sikerült. Itt mellesleg egy jól ismert arcot is köszönthetünk: LG Petrov az Entombed soraiból besegít Johan Heggnek.

Olavi Mikkonen és Johan Söderberg gitárosok eddig sem voltak elhanyagolva az Amon Amarth lemezeken, most viszont igazán kiélhették magukat. A régebbi klasszikusokra emlékeztető tételekben, mint a Where Is Your God és a No Fear For The Setting Sun nagyjából a With Oden On Our Side-on hallható vonalat folytatták, viszont sikerült túlszárnyalniuk korlátaikat az olyan tételekben, mint a brutális, hangulatos gitár-dob variációval nyitó Tattered Banners and Bloody Flags-ben. A durvulás és a dallamok tökéletes elegyét sikerült megalkotniuk, túlzás nélkül.

A legkülönlegesebb tétel az album végére került, a címe: Live For The Kill. Az első néhány hangnál valami 80-as évekbeli riffnyúlásra gondoltam, de pár másodperccel később ez az érzés tovatűnt. Eddig ugye vendégek sem nagyon voltak Amon Amarth-lemezeken, most egyszerre három, ráadásul abból az egyik az Apocalyptica zenekar, akik csellóval visznek még több színt ebbe az önmagában tízpontos dalba, az elszállás az utolsó másfél percben zseniális, nem gondoltam volna, hogy ilyenre képesek. A zárónóta, az Embrace Of The Endless Ocean ismét egy nyugisabb, középtempós dörgedelem, atmoszférája szervesen illeszkedik az eddigiekhez, méltó lezárása a történetnek.

Azt már most, a megjelenés után másfél hónappal lehet tudni, hogy a Twilight Of The Thunder God a legjobb eladási eredményeket hozó album az Amon Amarth eddigi hét megnyilvánulása közül. Nem véletlenül kapnak a jóval több maxpontos kritikát erre, mint a With Oden On Our Side vagy a Fate Of Norns lemezekre. Azt hiszem, sikeresen újultak meg, és az általuk válaszott új irány nagyon jó. Ha most visszanyúltak volna az egészen korai anyagok stílusáig, vagy megpróbálták volna változtatás nélkül folytatni azt, amit eddig tettek, akkor egy közepes dalokkal megpakolt, unalmas alkotás született volna. Szerencsére nem így történt és bár becsúszott egy-két szürkébb szerzemény, a kilenc pontot szó nélkül megérdemli.

Szólj hozzá!

Címkék: lemezkritika sonny amon amarth


2008.11.08. 09:20 sonny

Arch Enemy - DVD előtt

Két évvel a Live Apocalypse DVD kiadása után az Arch Enemy újabb élő kiadvány elkészítésére szánta el magát. A Tyrants of the Rising Sun: Live in Japan DVD+CD összeállításban lesz kapható november 24-től. Következzen a borító, a tartalom és természetesen egy trailer is:

DVD:

I. Main Live Show (95 perc)
01. Intro / Blood On Your Hands
02. Ravenous
03. Taking Back My Soul
04. Dead Eyes See No Future
05. Dark Insanity
06. The Day You Died
07. Christopher Solo
08. Silverwing
09. Night Falls Fast
10. Daniel Solo
11. Burning Angel
12. Michael Amott Solo
13. Dead Bury Their Dead
14. Vultures
15. Enemy Within
16. Snowbound
17. Shadows And Dust
18. Nemesis
19. We Will Rise
20. Fields Of Desolation / Outro
 

II. The Road To Japan (Interviews / Road Movie) (approx. 45 minutes)

III. Promo Videos
01. Revolution Begins (Original Version) (4:24)
02. Revolution Begins (Band Performance Version) (4:14)
03. I Will Live Again (3:34)

CD1:

01. Intro / Blood On Your Hands (5:37)
02. Ravenous (3:55)
03. Taking Back My Soul (5:16)
04. Dead Eyes See No Future (4:22)
05. Dark Insanity (3:59)
06. The Day You Died (4:55)
07. Christopher Solo (2:32)
08. Silverwing (5:26)
09. Night Falls Fast (3:37)
10. Daniel Solo (3:30)

CD2:

01. Burning Angel (4:40)
02. Michael Amott Solo (incl. "Intermezzo Liberté") (3:24)
03. Dead Bury Their Dead (4:57)
04. Vultures (6:51)
05. Enemy Within (4:29)
06. Snowbound (2:14)
07. Shadows And Dust (5:12)
08. Nemesis (5:04)
09. We Will Rise (4:33)
10. Fields Of Desolation / Outro (3:14)

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sonny arch enemy


2008.11.08. 09:10 sonny

Slayer - Psychopathy Red koncertfelvétel

Néhány napja került fel a világhálóra a Slayer 2009-es új lemezének első dala, a Psychopathy Red. November 3-án a szerencsés glasgowi fanok már hallhatták is a szerzeményt, amit egy rajongónak köszönhetően most Ti is megnézhettek.
A Slayer jelenleg az Unholy Alliance: Chapter III. koncertkörút keretében Európában pusztít a Trivium, a Mastodon és az Amon Amarth társaságában. Magyar dátum nincs, hozzánk legközelebb Bécsben játszanak november 16-án, a Gasometerben.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek slayer sonny


2008.11.08. 09:05 sonny

Carcass - mégsincs vége?

A tavaly októberben egy turné erejéig újjáalakult, majd idén novemberben feloszlását megszellőztető Carcass tagjai úgy tűnik mégsem teszik le végleg a lantot. Bill Steer gitáros egy aktuális interjúban bejelentette, hogy 2009-ben is színpadra lépnek majd, elsőnek június 13-án, a holland Waldrock fesztiválon. További reménykeltő tény lehet az, hogy Bill lehetségesnek tart egy új lemezt is.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek carcass sonny


2008.11.08. 08:59 sonny

Sarkom - klipp

A norvég black metalos Sarkom új klippje, az Inferior Bleeding kikerült a világhálóra, s így alant is megnézhető. A dal a november 14-én megjelenő Bestial Supremacy lemezről származik, videójának forgatását Øyvind Manskow és Oddbjørn Hofseth felügyelte.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sonny sarkom


2008.11.07. 08:06 sonny

Kettőnégy: a 2/3 Karcolatot tartalmaz

Ezen a héten különösen szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani az új Kettőnégyet, amit a Nile és a Belphegor közös budapesti koncertjén forgattak. Pontosan azért, mert a Karcolat Magazintól két arc is megszólal benne néhány másodperc erejéig, tehát figyeljetek: 2:08-nál Atti bukkan fel sötét hajjal, Nile-os pólóban, majd rögvest a következő vágásban Csabi szemüvegben, szőke hajjal sorolja az alapvető death metal lemezeket. Akinek nem indulna a beágyazott videó, kattintson ide.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek csabi kettőnégy sonny atti


2008.11.07. 08:04 sonny

Sylosis - nem terasz hanem Teras

Teras című dalára forgatott klippet nemrég az angliai elsőlemezes modern thrasher Sylosis. Ez a szerzemény az október 24-én megjelentetett Conclusion of an Age lemezükről származik, amit a Nuclear Blast adott ki. A hozzá kapcsolódó e-card oldal eléréséhez kattints ide, most pedig következzen a Teras:

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sonny sylosis


2008.11.07. 07:57 sonny

Sirenia - külcsín

Az ex-Trail of Tears és Tristania tagokat tömörítő és egy spanyol énekeshölgy által megtámogatott goth Sirenia negyedik nagylemeze január 13-án jelenik meg The 13th Floor címmel. A dalok listája a következő lesz: 01. The Path To Decay, 02. Lost In Life, 03. The Mind Maelstrom, 04. The Seventh Summer, 05. Beyond Life's Scenery, 06. The Lucid Door, 07. Led Astray, 08. Winterborn 77, 09. Sirens Of The Seven Seas.
A felvételek a Sound Suite és a Stargoth stúdiókban készültek, a keverést pedig Tue Madsen végezte az Antfarmban, Dániában. A végeredmény a hírek szerint egy melodikus és erőteljes lemez, a Sirenia eddigi anyagainak a vonalán.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sirenia sonny


2008.11.07. 07:50 sonny

Satyricon - aranyat akarnak

November 3-án jelent meg a norvég Satyricon új nagylemeze, az Age of Nero. Szinte rekordnak tűnik, de mindössze két évet kellett csak várni, hogy a 2006-os Now, Diabolical után Satyr és Frost összehozza a nyolc új dalt. Úgy tűnik azonban, hogy egyéb téren is saját határaik átlépésére törekszenek: az előző lemezből a Sony BMG Norvégiában 12.500 példányt adott el, ezúttal pedig a 15 ezres szám elérésén fáradoznak. Ez, ahogy Espen Solheim Røhne, az Indie Recording sales menedzsere megerősítette, az aranylemezhez szükséges darabszám hazájukban. Ha sikerülne a kitűzött cél, az a Satyricon első aranylemezét jelentené. Rajtuk kívül ez kizárólag a Dimmu Borgirnak sikerült, akiknek ráadásul a 2007-es In Sorte Diaboli nagylemeze a norvég lemezeladási lista első helyéig jutott.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek satyricon sonny


2008.11.07. 07:40 sonny

Guns N' Roses - előrendelhető demokrácia

Másfél évtizednyi huzavona, tagcserék végtelen sorozata, ígérgetések, elmaradások, botrányok, halasztások tengere után a Guns N' Roses nevet viselő Axl Rose és zenészeinek társulata végül 2008 november 23-án jut el arra a nagyon rég várt pontra, hogy megjelentetheti Chinese Democracy című lemezét.
E hónap kilencedikétől már előrendelhető lesz az album a Best Buy-on és az iTunes-on keresztül, bár ez országunkra nem vonatkozik. Andy Gould és Irving Azoff, a Guns két menedzsere a megjelenést követően hatalmas, világméretű kampányt ígér, olyat, amilyet még a nem látott a világ a rockzene nem éppen unalmas fél évszázada során.
A Chinese Democracy 14 új dalt fog tartalmazni. Korábban Sebastian Bach (ex-Skid Row), aki maga is szerepel a lemezen, úgy nyilatkozott, hogy legalább még két lemezre való nóta lapul Axl tarsolyában, és ő személy szerint el tudná képzelni, hogy a következő lemez 2012 környékén megjelenhessen.

Végezetül itt egy videó: Amerikában, a Saturday Night Live szüneteiben ment ez a Guns-reklám, több millió háztartásban.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek guns n roses sonny


2008.11.07. 07:22 sonny

[AJÁNLÓ] Insane lemezbemutató vendégzenészekkel

Az Insane pénteki, november 7-i lemezbemutatója alkalmával különleges vendégek is színpadra lépnek majd. Azok közül, akik  szerepelnek a lemezen, többen fellépnek majd a csapattal, ezzel téve teljessé azt az élményt, amit a lemez hallgatása közben átélhetünk, s adva vissza ezzel hűen az Our Island - Our Empire világát az A38 fedélzetén.
Ott lesz Bokodi Bálint, az A Losing Season énekese, Csapó Adelina pedig szaxofonozik majd (Skafunderz).
A lemez egyetlen magyar nyelvű nótáját, a Lelkem irányítű-t pedig a korongon is hallható Tóth István (nagybőgő) mellett (aki egyben a csapat basszerének, Bercinek az apukája), egy másik vendégzenész is színesíti majd játékával, ő Móka (Tóth Miklós), a My Small Community zenekar gitárosa.
A Cadaveres csapata pedig a már megszokott és kedvelt nóták mellett a friss lemez öt vadiúj dalát is bemutatja mindazoknak, aki pénteken ellátogatnak a hajóra.
 
20:30 – 21:00: Zulu
21:15 – 21:45: Stopyt
22:00 – 22:45: Cadaveres
23:00 – 23:45: INSANE
00:00 - 01:00: Replika
 
Kapu: 20:00
Start: 20:30
Belépő: 1490 huf

 
www.insanemusic.hu
www.myspace.com/bandinsane
www.cadaveres.hu
www.myspace.com/cadaveres
www.replikamusic.hu
www.myspace.com/replikacore
www.myspace.com/stopyt
www.a38.hu

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló replika insane stopyt sonny cadaveres


2008.11.05. 15:21 sonny

[KONCERT] Jethro Tull - Budapest Körcsarnok

Koncertbeszámoló a 2008. november 4-i budapesti Körcsarnokos Jethro Tull buliról.

Kivételes szerencse, hogy az idén negyven éve megalakuló Jethro Tull két egymást követő napon is megtisztelte hazánkat fellépésével. A november 3-án Debrecenben adott koncert után egy nappal már a budapesti Körcsarnok kapui előtt várakozhattak a rajongók Ian Anderson és társulata fellépésére.

Totál teltház volt. Szerény személyen jócskán rontotta az átlagéletkort. Találkoztam olyan amerikai magyarral is, aki 1970-ben, 17 évesen látta először a Jethro Tull-t Philadelphiában. A szürke hétköznapokból kitörni szándékozó, morcos, nyakkendős, ötven feletti hivatalnokok, hatvanas évekből ittragadt hosszúhajú hippimaradékok, példás családapák feleségeikkel és gyerekekkel, kifakult húszéves turnépólóikat relikviaként magukon hordozó ősrockerek, kíváncsi huszonéves egyetemisták gyülekeztek a bejárat előtti hangulatkarbantartó pultok környékén, beengedésre várva.

A szervezés korántsem volt zökkenőmentes, eredetileg ugye a Petőfi Csarnok adott volna otthont az eseménynek, ám a Jethro menedzsmenteje utólag kérte a szervezőket, hogy kizárólag ülőhelyeket biztosítsanak a publikum számára, így a került a koncert másik helyszínre. Erről rengetegen nem értesültek időben, így fordulhatott elő az, hogy a PeCsába igyekvő tömeget egy cetli fogadta, hogy fáradjanak át a Körcsarnokhoz.
Aki sikeresen vette ezt az akadályt, az bátran vághatott neki az ülőhelykeresési ceremóniához, többeknek fogalma sem volt róla, hová ülhet, melyik sorokba érvényes a jegye, így a 19:30-as kezdés helyett fél órával később, nyolc órakor kezdhetett csak a zenekar. Be kell valljam, elementáris, katartikus élményre készültem, ami a koncert első pillanatától az utolsóig rabul ejt, de ez nem teljesült maradéktalanul. Eleve az a tény, miután a fények kialudtak, Andersonék már javában zenéltek és még mindig nyújtogatnom kellett a nyakam, hogy a sok tébláboló, helykereső embertől láthassam a színpadot, sokat rontott az összképen.

Annak ellenére, hogy ez egy 40-éves jubileumi turné, semmilyen apróság nem emlékeztetett erre. Nem voltak színes háttérvásznak, konfettieső, kivetítők, lángoszlopok, úgy tűnik a Jethro nem a külsőségekről szól. Valóban, sokkal meggyőzőbb volt az, amit hallottam. Martin Barre, noha az évek felette sem szálltak el nyomtalanul, valamint 12 nap múlva ünnepli 62-ik születésnapját, hatalmas lendülettel, olykor kajánul mosolyogva dörrentette meg gitárját, játéka az est jócskán kiemelkedő pontja volt számomra. Hasonlóan jóleső volt az Andrew Giddings helyén játszó John O'Hara billentyűst hallgatni, nekem úgy tűnt megállja a helyét a Giddings mester által 15 évig betöltött poszton. Ugyanezen dícséreteket azonban megvonom David Goodier basszsugitárostól és James Duncan dobostól, tőlük - főleg utóbbitól - többet vártam volna, mint  egymástól független háttérzenélést.

A központban, mint mindig, Ian Anderson állt. Páratlan színpadi mozgásával, lenyűgöző hangszeres tudásával és kedvességével az első dal után megnyerte magának a közönséget, így tíz perccel a kezdés után kezdett helyreállni a korábban megzavart lelki békém. Sajnos nem mehetek el amellett szó nélkül, hogy Anderson hangja nagyon megkopott az évek alatt, többször csak hamis hangokat sikerült kipréselnie magából, és nem egy alkalommal egyszerűen elnémult. A magasak helyett olykor szinte orrhangon produkált valamit - ez egy nagyon gyenge pontja volt a koncertnek, amit csak a zenészek páratlan összjátéka tudott kissé feledtetni. Igazság szerint egy teljesen instrumentális koncertet sem utasítottam volna vissza.

Nézze el nekem a kedves olvasó, hogy nem készültem pontos setlisttel. Ennek oka az, hogy nem ismerem a zenekar teljes munkásságát, csak a legismertebb dalaikkal vagyok tisztában. Ez nyilván kínzó hiányosság, de megpróbálom pótolni. A My Sunday Feeling volt a kezdőnóta emlékeim szerint, az 1968-as This Was lemezről, de ekkor még a közönség nagy része a zenekar helyett csak az ülőhelykeresésre figyelt. Nem sokkal később jött az első igazi nagyágyú, a Living In The Past. Itt ismét megütötte a fülemet az énekes teljesítménye, bár úgy láttam, ez nem sok embert zavar, inkább átszellemült örömöt láttam az ülésre kényszerített nézők arcán.
Hogy a Anderson mekkora frontember, azt a Serenade to a Cuckoo (szintén első lemezes) dalnál lehetett igazán észrevenni, azt a hol nevetséges, hol magával ragadó, szuggeráló színpadi mozgást, gesztikulációt, mozdulatokat, jótékony közönséghergelést nem lehet megtanulni, erre születni kell. Amit a Cuckoo végén művelt, azt a komédiát nehéz szavakba önteni.
Sajnos most nem volt olyan sok, csakis rá jellemző humorú megjegyzés, mint amennyit a róla szóló hírek alapján vártam, azért a zseniálisan elővezetett Too Old To Rock 'n' Roll előtt csepegtetett némi iróniát a szintén too old Mick Jaggerről szóló megjegyzésébe.
A pontos dalsorrendet nem jegyeztem fel, mert a koncertre figyeltem, ugyanezen okból nem készítettem fotókat sem. Az egészen biztos, hogy az előadás első felében hallottuk még a Nursie-t, valamint az A Song for Jeffrey című tételt, ahol Anderson elpoénkodott a Jethro eddigi basszusgitárosainak a számozásán, a második számút ugyanis éppen Jeffrey Hammondnak hívták - bár az említett nótát nem ő jegyzi - David Goodier pedig jelenleg a hetedik a sorban.

Meglepetésként ért a sok régi dal mellett egy 1991-es szerzemény, a Catfish Risingról származó Rocks On The Road, szerencsére ebben a bluesos egyvelegben Martin Barre igazán kiélhette magát. Később is jutott lehetősége szólótudása legjavát bemutatni, a szünet után hallhattunk tőle egy remek gitárszólót, ami utólag begyűjtött információim szerint egyik régi szólólemezéről, a Trick of a Memoryról származik. Ez egyébként közvetlenül a My God előtt hangzott el, Anderson pedig megtisztelte annyival régi harcostársát, hogy távol maradt és hagyta egyedül kibontakozni a színpadon.

Engedtessék meg, hogy végleg felborítsam az időrendiséget. Hallhattuk teljes hosszúságában a Heavy Horses-t (hatalmas ováció fogadta), még a műsor elején a Living In The Past-et. Anderson hol gitáron, hol fuvolán kísérte a szerzeményeket, szeretném megjegyezni, hogy egészen elképesztő hangokat képes produkálni az utóbbi hangszerrel, olykor saját hangját is beleadva. Úgy láttam, a közönségnek leginkább a Thick as a Brick jött be, amit hiba nélkül vezetett elő a banda, körülöttem is sokan énekelték a dal szövegét.
Időnként lehetőséget adott a zenészeknek, hogy tudásukat önállóan is megcsillogtassák, valamelyik dal felvezetőjeként David Goodier is próbált pengetni valami egyedit, de nekem úgy tűnt, hogy többször is elrontja azt, amit elkezdett, jobb lett volna nem erőltetni a dolgot.

Szerintem sokan titkon a legendás Budapest című szerzeményt várták, amit az 1986-os budapesti koncert ihletett, lemezen pedig egy évvel később jelent meg. Fenomenális volt... még a gyenge ének sem tudta elvenni a kedvemet. A műsor legvégén játszott Aqualung idején pedig egy újabb csúcspont jött el, sokan felpattantak helyükről, és a kiharcolt ráadásdalt is fennállva, tapsolva fogadták. Itt is érezni lehetett, hogy a hangzás  itt egyáltalán nem rossz (a debreceni koncertről nem éppen ezt hallottam), és az öt úriember nagyon jól tud együtt zenélni ha akar. Miután megkaptuk az utolsó dalt, a fények egyszerre gyúltak ki, összezúzva minden reményt a további folytatásra. Így kicsit befejezetlenül, de összességében pozitívan fejeződött be a Jethro Tull 2008-as budapesti koncertje. Aki nem volt ott, nagyon bánhatja.

6 komment

Címkék: koncertbeszámoló sonny jethro tull


2008.11.04. 08:22 sonny

Cannibal Corpse - az új album dalai

Az idén húszesztendős floridai death metal alakulat, a Cannibal Corpse már hetekkel ezelőtt elkezdte rögzíteni a 2009-es év elejére tervezett új nagylemezét. Ma nyilvánosságra került a készülő anyag címe, valamint a rajta található dalok listája. Eszerint a február 3-án, a Metal Blade kiadó által megjelenő korong címe Evisceration Plague lesz. A produceri teendőket - csakúgy, mint a 2006-ban kiadott Kill esetében - Erik Rutanre (Morbid Angel, Hate Eternal) bízták, aki a Mana Recording Studiosban adta bele tudása legjavát a végeredménybe. Alex Webster basszusgitáros elmondta, hogy noha tökéletesen elégedettek voltak az előző lemezzel is, a mostanival még nagyobbat szeretnének szakítani. Mivel a feltöltődés, dalírás, témagyűjtögetés időszaka most hosszabb volt, mint máskor, erre minden esélyük megvan
Evisceration Plague tracklist:

01. Priests of Sodom
02. Scalding Hail
03. To Decompose
04. A Cauldron of Hate
05. Beheading and Burning
06. Evidence in the Furnace
07. Carnivorous Swarm
08. Evisceration Plague
09. Shatter Their Bones
10. Carrion Sculpted Entity
11. Unnatural
12. Skewered From Ear to Eye

 

Szólj hozzá!

Címkék: hírek cannibal corpse sonny


2008.11.03. 20:15 sonny

Edguy - klipp, e-card, tracklist...

Már csak néhányat kell aludni ahhoz, hogy a kezedben tarthasd a Tobias Sammet vezette Edguy új lemezét. A Tinnitus Sanctus című korong Wolfsburgban, Németországban vették fel Sascha Paeth producerkedése mellett, a Gate Studios mélyén. Az oldalsó képre kattintva a lemez e-card oldalára jutsz, ahol belehallgathatsz a nótákba, a dallista alatt pedig a vadonatúj klippet láthatod, ami a Ministry of Saints-re készült.

01. Ministry Of Saints
02. Sex Fire Religion
03. The Pride Of Creation
04. Nine Lives
05. Wake Up Dreaming Black
06. Dragonfly
07. Thorn Without A Rose
08. 929
09. Speedhoven
10. Dead Or Rock
11. Aren't You A Little Pervert Too?

Szólj hozzá!

Címkék: hírek edguy sonny


2008.11.03. 09:12 sonny

[AJÁNLÓ] Jethro Tull holnap!

Ott lesz a Karcolat is, tehát a beszámoló még a hétvége előtt várható!

2008. november 4., Budapest,Budapest Körcsarnok

Az egyetemes rocktörténelem egyik legeredetibb hangzású, és egyik legismertebb zenekara újra hazánkban koncertezik. Az együttes idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Ezen alkalomból lép fel ismét nálunk.

2008: A JETHRO TULL 40 ÉVES TÖRTÉNETE

1968 elején több, sikertelen helyi együttesben szerencsét próbált, éhező és nyomorúságban élő fiatal brit zenészek egy csoportja gyűlt össze a London északi részén fekvő Lutonban. A blues szeretete, a különböző zenei stílusok tisztelete és ismerete hozta őket össze, és kitartásuknak köszönhetően Dél-Anglia szórakozóhelyein és klubjaiban lassanként megnyertek maguknak egy kicsiny, de lelkes helyi közönséget. Az áttörést az hozta meg számukra, amikor felajánlották nekik, hogy lépjenek fel csütörtök esténként a sohoi Wardour Streeten lévő, híres londoni Marquee Clubban.

A korai Jethro Tull 1968 vége felé adta ki első blues irányultságú albumát „This Was” címmel, majd 1969-ben jelent meg a sokkal egyedibb jellegű és eklektikus beütésekkel teli „Stand Up”, majd ezt követte egy sorozat kislemez, többek között a Living In The Past is. Majd megjelent a Benefit, Aqualung és a Thick As A Brick, melyek meghozták számukra a nemzetközi hírnevet is.

A bandában számos tagcsere volt, de a karizmatikus frontember és zeneszerző, fuvolás és énekes Ian Anderson maradt, és a számos zenei reinkarnációt követően máig ő vezeti a csapatot.

A hetvenes évek közepére a Jethro Tull a világ egyik legsikeresebb együttesévé vált, ismertségében és népszerűségében felvéve a versenyt a Led Zeppelinnel, Elton Johnnal, sőt még a Rolling Stonesszal is. Ez egy kissé meglepő volt egy olyan csapattól, melynek kifinomult és emelkedett extravagáns stílusa eléggé távol állt az akkori korszak pop és rock elvárásaitól.

A nyilvánvalóan nem tömeges kereskedelmi fogyasztásra szánt Jethro Tull, mára 30 albummal és több mint 50 milliónyi eladott lemezzel büszkélkedhet

Negyven év eltelte után − mely idószakban természetesen voltak mélypontok, csúcspontok és egyszerű hétköznapok is −, a Jethro Tull még mindig több mint száz koncertet ad évente. Miközben a bandában kitűnő zenészek váltottál egymást a különféle posztokon, máig az alapító Ian Anderson (fuvola, ének) és Martin Barre (gitár) maradtak az együttes meghatározó tagjai,. A jelenlegi felállásban, Anderson és Barre mellett, a veterán Jethro Tull dobos, Doane Perry kezeli az ütőhangszereket, John O’Hara zongorán és tangóharmonikán, David Goodier pedig basszusgitáron játszik. A zenekar jelenleg is hozza a Jethro Tull eredeti zenei hangzását, annak minden változatosságával és mélységével egyetemben, és a világ bármely pontján lépjen is fel a banda, a rajongóknak − legyenek akár idősek, vagy fiatalok, vagy a rock, a népi, a jazz vagy a klasszikus zenei stílusok iránt elkötelezettek −, fantasztikus koncertélményben lesz részük.

Rodney Quill 2008. januári írása nyomán

Kedd, 4. Nov 2008, 19:30
Budapest Körcsarnok, Budapest

3 komment

Címkék: ajánló sonny jethro tull


2008.11.03. 09:02 sonny

Death Angel - az utolsó show...

...Dennis Pepa basszusgitárossal. A legendás Bay Area-i thrash metal zenekarból távozik a basszer Dennis Pepa. Az úr alapítótag volt 1982-ben, és az 1991-es feloszlás, majd a tíz évvel későbbi újjáalakulás során is mindvégig a banda oszlopos tagja maradt, most viszont úgy érezte, hogy zeneileg váltania kell. Játéka utoljára a februárban megjelent Killing Season című lemezen volt hallható. Most pedig nézzétek meg Dennis utolsó Death Angeles bulijának utolsó dalát: Lord of Hate.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sonny death angel


2008.11.03. 08:49 sonny

Metallica - árverezik a borítót

Szinte nincs olyan nap mostanság, hogy ne érkezne valami hírmorzsa a Metallica promóciós gépezete által. Most éppen az 1986-os Master of Puppets lemez eredeti borítófestményének aukciójáról érkezett egy friss hír. A Don Brautigam által festett alkotást a legendás Christie's aukciósház fogja elárverezni november 24-én, a New York városában található Rockefeller Centerben. A nagyjából 43x43 centiméteres művön természetesen nem található meg a Metallica-logó és az albumcím, viszont a jobb alsó sarokban ott figyel a művész DB monogramja. A kikiáltási ár feltehetően 20 ezer és 30 ezer dollár között lesz. Ugyanezen az aukción több ereklye is új gazdára fog találni olyan legendáktól, mint a Sex Pistols, a Ramones, a The Clash, a Black Flag, a Led Zeppelin vagy éppen Jimi Hendrix.
A Metallica 2008-as Death Magnetic című lemezéről itt írtunk.


Szólj hozzá!

Címkék: hírek metallica sonny


2008.11.02. 17:26 sonny

Textures - klipp az Ardennekből

A holland Textures elkészült új klippjével, amit még tavaly októberben, a belga Ardennek-hegységben forgattak Rob Hodselmans rendezővel. A videó az Awake című dalra készült. Ha nem indul, katt ide.

Szólj hozzá!

Címkék: hírek sonny textures


süti beállítások módosítása