Mivel rengeteg alkalommal írtam már az Angelus koncertjeiről, és a másik két zenekar koncertje, valamint az egész hely mentalitása különleges volt, egy rendhagyó beszámoló következik, amit ajánlanék a fellépő zenekaroknak és rajongóiknak, valamint miskolci cimboráimnak!

Már a nap eleje szokatlan módon indult, tekintve hogy indulás előtt nagyjából három órával döntöttük el, utunkat Miskolc tömbrengetegének irányába vesszük. Egy kedves barátunknak hála a tájékozódással nem kellett törődnünk, és új ismerettségekre is szert tehettünk. Ahogy sétáltunk a helyszín felé a kihalt külváros szellemépületei közt, rá kellett döbbennem, Miskolc korántsem az a hely, amire számítottam. Először nem is arartuk elhinni a helyszín külleméről, hogy valóban itt lép fel a három fellépő, a helybéli Darktempered és Mallior, valamint az esztergomi Angelus. Még hihetetlenebb volt, hogy mi gyakorlatilag egy sportarénában vagyunk :).
Az estét a fiatal srácokból álló Mallior nyitotta, akik 10 perce játszottak már, mire lementünk. Műfajukat tekintve alapvetően a primitív, régisulis black metal jellemző, feltűnően sok akusztikus betéttel és tiszta énekkel. A többnyire saját dalokból álló műsort megfűszerezték egy Venom klasszikussal is.

Jöjjenek a rideg tények. Az éneket sajnos nem lehetett hallani, mert időközben elromlott az énekcucc. Mint utólag megtudtam, eredetileg külön énekes van, aki helyett most kényszerből Aestus basszusgitáros énekelt a dobos kiegészítő, tiszta énekű vokálja mellett. Ha tanácsot akarnék adni a srácoknak, a három első dolog ami eszembe jut: a gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Bár a dobos elég tehetségesnek tűnik, szerintem rövid időn belül szép eredményeket érne el, ha a pontosságra öszpontosítana, néhol eléggé kiesett a ritmusból. A gitárosra ez fokozottan igaz, a némely riffeknél kivehetetlenül kásás hangzás mellett sok volt a mellényúlás, és a pontatlanság. Nagyon sokat segítene nekik ha a próbáikon kívül, otthon nem is a tudásukat, legalább a pontosságukat fejlesztenék. Mivel a black metal elég intoleráns és öntörvényű műfaj, talán minden ami elhangzott, szánt szándékkal hangzott el formájában, de szerintem ők is törekednek rá, hogy közönségük élvezze a koncertjüket. A basszusgitár terén nem voltak problémák, és úgy vettem észre, a hirtelen jött énekes szerep sem okozott gondot, vagy kiesést. Becsülendő, hogy a rossz akörülmények ellenére is lejátszották a koncertet, és meggyőződésem, ha ezek a srácok 5 év múlva is black metalt akarnak játszani, igazán eredeti ötletekkel állnak majd elő.
Mivel a Funebre koncertje sajnálatomra elmaradt, máris a helyi underground egyik legkiemelkedőbb alakja állhatott színpadra a Darktempered zenekar személyében. Színvonalas bulit vártam tőlük, bár számomra ők abszolút a meglepetések zenekara. Egyrészt korábban voltak furcsa anomáliáik, például a We are black metal, másrészt elég technikás dolgokat hallhattunk tőlük, és ezek a dolgok elepból kíváncsivá teszik az embert 285 km távolságból.

Rövid hangolás után elhangzott az első csatakiáltás: "Gyertek ti retkes állatok!!!!!" Igen, ez ránk, közönségre vonatkozott :D Ez meghozta a hangulatot az egészhez, igen jó kiállású az énekes Dino, de a módszereiről megoszlanak a évlemények :D Annyi biztos, hogy tudnak show-t csinálni. A zene meglepett, mert az általam hallott lemezen szereplő dalok tempójukban és hosszukban eltértek a hallottaktól, de iszonyat jól nyomták ezt a death, néhol grindos zúzást, úgyhogy le a kalappal! A zenében néhol melankólikus, sejtelmes dallamok több esetben a Mayhemet juttatták eszembe, ami egy nagy nagy piros pont a srácoknak. Igazán egyedi a zene, remélem hamarosan a nagylemezt hallgathatjuk!Bár volt egy idegesítő technikai szünet, amikor viccet meséltettek a közönséggel, összességében jó bulit és hatalmas show-t csináltak.
Eközben megérkeztek Angelusék is, akiknek a bonyodalmas ideút ellenére reméljük meghoztuk kicsit a kedvet meglepetésünkkel a zenéléshez, és egy hatalmas bulit nyomtak le, felvonultatva a lemezen szereplő majd összes dalt.

Úgy láttam élvezték is a koncertet, a lelkes miskolci metálosok pedig nagy szeretettel és magas alkoholszinttel fogadták őket :) Úgy vettem észre, Judit felbátorodott Dino kiállásától, és bátrabban, felszabadultabban állt színpadra, mint legutóbb a RÉVben. Olyan laza volt, hogy a kezdő Húsimádóknál már fel is borított egy monitorládát, amikor rálépett. Esetében örömmel tapasztalom, hogy koncertről koncertre levetkőzi gátlásait, és a remek színpadi mozgás mellett a közönséggel is nagyszerűen kommunikál. Cili szokásához híven kimérten és precízen játszott, bár hiányolom kicsit a basszustorzítóját, amit utoljára Érsekújváron láttam/hallottam. Éviben és Kolosban nagyon benne volt a rock&roll, látszott hogy nagyon élvezik a bulit. Repkedtek a dobverők, lendültek a fejek, és mindeközben poénok hangzottak el a színpadon állók és a közönség közt. A miskolciak kedvence a klippes Pörgés című dal volt, és volt aki előszeretettel üvöltötte, hogy az Ősi rituálék című rég elhagyott klasszikust szeretné hallani. :)

Örültem neki mindenesetre, hogy az itteniek valamilyen szinten képben vannak a zenekart illetően, és egyáltalán nem ismeretlen a nevük Miskolcon. A műsor után kétszer is vissza lettek kiabálva, ami azt hiszem komoly elismerés.
A buli után kalandos úton visszajutottunk a belvárosba, ahol a világ legfurább kocsmájában voltam, ugyanis semmi mást nem lehetett kapni, csak sört és Jagermeistert. Kellemes emkékekel indultunk a Tiszai pályaudvarra, halkan dúdolgatva: Anyám, meddig várhatok még, mondd anyám, meddig? Még fél négyig, a fél négyesig...

A képeket a Factory Sportaréna hivatalos oldaláról szereztem, oldalukon több kép is megtekinthető: http://www.factoryarena.hu/

Mallior: http://www.myspace.com/hunmallior

Darktempered:http://www.darktempered.hu/

Angelus: myspace.com/angelusmusic