Electric Wizard: Dopethrone
Megjelenés: 2000. szeptember 25.
Kiadó: Rise Above Records
Elkövetők:
Jus Oborn - ének, gitár
Tim Bagshaw - basszer
Mark Greening - dob
Kegyetlenül súlyos, doommal terhelt, fűszagú, borult stoner zenét játszik ez a brit csapat. Iszonyat mélyre hangolt gitárok, reszelős basszus, a háttérből a dobok temetési indulóra emlékeztető tompa lüktetése... Nem egyszerű hallgatnivaló, senkinek ne jusson eszébe
madárfüttyös kora tavasszal a Dopethrone lemezt hallgatni. Nem ritkán tíz-tizenöt perces borulásokat hallhatunk, a lemez egy egységes folyammá áll össze, ahogy a doom témák követik egymást.
1993 óta ontották magukból a THC fűtötte súlyosságot, és az ezredfordulóra sikerült megalkotni legegységesebb és egyik legdurvább alkotásukat. Hosszú, több mint 70 perces lemez, az eredeti felállás késői alkotása. A dalszövegek a csapattól megszokottak, itt-ott
fantasztikumba hajló látomások, elszállt, füstös gondolatok és természetesen a lassú, őrlően súlyos riffek. Jus Oborn torzított énekhangja tébolyult Messiásként közvetíti a földöntúli víziókat az olyan meghatározó nótákban, mint az agyból kitörölhetetlen
basszustémával rendelkező Funeralopolis, vagy a három részből álló Weird Tales. Ez a lemez egy antikommersz remekmű, a brit stoner színtér egyik kiemelkedő alkotása.
madárfüttyös kora tavasszal a Dopethrone lemezt hallgatni. Nem ritkán tíz-tizenöt perces borulásokat hallhatunk, a lemez egy egységes folyammá áll össze, ahogy a doom témák követik egymást.
1993 óta ontották magukból a THC fűtötte súlyosságot, és az ezredfordulóra sikerült megalkotni legegységesebb és egyik legdurvább alkotásukat. Hosszú, több mint 70 perces lemez, az eredeti felállás késői alkotása. A dalszövegek a csapattól megszokottak, itt-ott
fantasztikumba hajló látomások, elszállt, füstös gondolatok és természetesen a lassú, őrlően súlyos riffek. Jus Oborn torzított énekhangja tébolyult Messiásként közvetíti a földöntúli víziókat az olyan meghatározó nótákban, mint az agyból kitörölhetetlen
basszustémával rendelkező Funeralopolis, vagy a három részből álló Weird Tales. Ez a lemez egy antikommersz remekmű, a brit stoner színtér egyik kiemelkedő alkotása.
Tracklist:
1. "Vinum Sabbathi" – 3:06
2. "Funeralopolis" – 8:43
3. "Weird Tales" – 15:04
I. "Electric Frost"
II. "Golgotha"
III. "Altar of Melektaus"
4. "Barbarian" – 6:29
5. "I, The Witchfinder" – 11:04
6. "The Hills Have Eyes" – 0:46
7. "We Hate You" – 5:08
8. "Dopethrone" – 20:48
9. "Mind Transferral" – 14:54 (csak az újrakiadásban elérhető)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.