Therion - Secret of the Runes (2001)

Egészen belelendültem a konceptalbumok elemezgetésébe, a W.A.S.P. után kedvet kaptam egy másik nagy kedvencem, a Therion általam egyik legjobbnak tartott alkotásának bemutatásához. A bandát még nem ismerőknek először elmondanám néhány szóban, mi is ez a zenekar és mit hallhatnak ezen a lemezen.
A Therion egy svéd szimfónikus metalt játszó zenekar, ami 1987-ben alakult. Maga a név görög eredetű, a bibliai Jelenések Könyvében található To Mega Therion [Το Μεγα Θηριον], azaz a A Nagy Fenevad kifejezésből ered. Hasonló címmel a Celtic Frost is megjelentetett egy lemezt. Nem restelltem a Bibliában utánanézni pontosan az idézetnek, de sajnos a magyar fordítás (beleértve a Károli Gáspár-félét is) nem adja vissza tökéletesen ennek a névnek az erejét.
Korai lemezeiken death metal-szerű zenét játszottak, de fő vonásaik, amik híressé tették őket, már akkor kiütköztek. Ismét egyszemélyes zenekarról van szó, egyetlen alapító tagja Christofer Johnsson, aki a kezdeti időktől felel a gitárért, billentyűkért és az utóbbi időkig az énekért is. Az ő mesterműve az összes lemez zenéje, míg a szövegeket 1996 óta Tomas Karllson írja. Kilenc nagylemezük jelent meg a SOTR előtt, igazából mindegyik megérdemelne egy hasonló szintű bemutatást.
Az ötfős zenekari tagságon kívül tizenkét fős énekkórus, tíz vonós és tizenöt egyéb hangszeres (oboás, angolkürtös, stb.) szerepel a felvételen, tehát monumentális alkotásról beszélhetünk. Gyorsan készült el, mindössze egy évet kellett a rajongóknak várni rá. A Finnvox stúdióban történt a keverés, természetesen tökéleteshez közelítő minőséget kapunk cserébe. A borítót Thomas Ewerhard készítette, kilenc rúna látható rajta, valamint a Secret of the Runes felirat szintén rúnákkal leírva.

A lemez dalai ősi északi hagyományokon alapulnak. A mitológiában szereplő Világfa, az Yggdrasil áll a középpontban. Kilenc világot foglal magában, az album erre koncentrál elsősorban. Hatalmas kőrisfa volt, három gyökéren támaszkodott. Az első leért Jotunheim-be, az óriások földjére, ahol Mimir kútja volt, a második Niflheimig, a köd honáig ért, ez a kilenc világ legmélyebbike volt. Niflheim közelében volt Hvergelmir, a dörgő üst forrása, és itt élt Nidhoggr sárkány, aki a gyökeret alulról rágta. A harmadik gyökér az istenek honába ágyazódott, Asgardba, ahol az Ázok nemzetsége élt. Urd szent forrása, ahol az istenek tartották ítélőszéküket, e harmadik gyökér alatt fakadt. Itt tanyáztak anornák is, a sors germán istennői, naponta a kút vizét földdel keverve betapasztották a gyökeret, nehogy kiszáradjon vagy megrepedezzék. A fa ágai többfelé nyúltak: Muspellheimbe, a tűzóriások földjére; Vannaheimbe, az ősi istenek a Vánok földjére, Svartalfheimbe, a manók tartományába, Ljosalfaheimbe, a jámborok vidékére, Mannheimbe, az emberek világába, és végül Helheimbe, az alvilágba, amely felett Hel uralkodott.

Egy-egy dal egy világot mutat be, a kompozíciót egy prológus és egy utószó fogja közre. A bevezető Ginnungagap, azaz a világ keletkezése előtti üresség. Itt lakozott az óriás Ymer, aki megöletett, a testéből föld, a véréből pedig tengerek keletkeztek. Ezután Odin utazását követhetjük, amint tudásszomjtól hajtva próbálja megszerezni a rúnák titkait. Maga a rúna szó is titkot jelent, ami még rejtélyesebbé teszi a történetet. Odin megtudja, hogy ezek a jelek nem csupán szavakat rejtenek, hanem mágikus jelentéssel bírnak. Ezek sokféle alakokban léteztek különböző hagyományokban, de az északi a legismertebb jelenleg, habár sokszor tévesen összemossák a hasonló, de jelentésben eltérő jeleket.
A további dalok sorban bemutatják a fent említett világokat: Midgard, Asgard, Jotunheim, Schwarzalbenheim (német nyelvű nóta, Svartalfheim), Ljosalfheim, Muspellheim, Nifelheim, Vanaheim és végül Helheim, az alvilág, Hel istennő otthona. A rúnák titka Odin kezébe kerül, a zárótétel a Secret of the Runes pedig befejezi a történetet.
A Therion tagjai szerint legnagyobb hatásaik között Richard Wagner zenéje, főleg librettói szerepelnek, a dalszövegekre is nagy hatással volt a német mester zsenije. Szerintem nem véletlenül mondják, hogy a korábbi évszázadok zeneszerzői napjainkban biztos rockzenészek lettek volna. Aki meghallgatja ezt a lemezt, szerintem nem is kételkedhet ebben. Egy-egy dalt kiragadni lehetetlenség volna, csak egyhuzamban érdemes végigélvezni az egy órányi muzsikát (szigorúan bónuszdalok nélkül). Ugyan még csak öt éve látott napvilágot, már most alapműnek tekinthető.

Számlista:

01. Ginnungagap (prológus)
02. Midgaard
03. Asgaard
04. Jotunheim
05. Schwarzalbenheim
06. Ljusalfheim
07. Muspelheim
08. Nifelheim
09. Vanaheim
10. Helheim
11. Secret of the Runes (epilógus)

Therion diszkográfia:

1991 Of Darkness…
1992 Beyond Sanctorum
1993 Symphony Masses: Ho Drakon Ho Megas
1995 Lepacha Kliffoth
1996 Theli
1997 A’arab Zaraq – Lucid Dreaming
1998 Vovin
1999 Crowning of Atlantis
2000 Deggial
2001 Secret of the Runes
2002 Live in Midgard (live album)
2004 Syrius B
2004 Lemuria
2007 Gothic Kabbalah
2009 TBA