HTML

Karcolat Metal Magazin

Metal és rock webzine minden földi jóval.

Koncertfotók

Címkék

Címkefelhő

2007.01.28. 05:00 sonny

[ROCKKULT] A Bíbor Bálvány

W.A.S.P: The Crimson Idol (1992)


Blackie Lawless nem egyszerű eset, 1982-ben alapított zenekarában vagy húsz zenész is megfordult az évek során, az állandóságot egyedül ő képviseli. A szakadt punk-körökből indult Blackie először a New York Dolls kisegítője volt Johnny Thunders helyett, majd a basszer Arthur "Killer" Kane bandájában nyomta. 1976-ban Sister nevű zenekarával az elsők voltak Los Angelesben, akik pentagrammot használtak a logójukban. Ezzel a bandával nem jutottak ki a béka feneke alól, egyetlen érdekessége, hogy itt nyomta egy ideig Randy Piper, a későbbi legendás W.A.S.P. gitáros. A Sister után jött a Circus Circus, majd a London (Nikki Sixx, Mötley Crüe basszer ebben a bandában nyomta korábban, de megfordult itt Slash és Izzy Stradlin is). 1982-re jutott el oda, hogy saját csapatot szervezzen maga köré régi cimborákból, ez lett a máig megfejthetetlen rövidítés: W.A.S.P.
Eleinte szokásos szexista szövegeket játszó, glam-metalra hajazó banda volt, első sikerük az Animal (Fuck Like a Beast) kislemez lett, ami kb. olyan slágerük azóta, mint a Black Sabbathnak a Paranoid. 1984-es lemezük tele volt potenciálisan fasza dalokkal, a stílus alaplemezei közé sorolható, nótái (Hellion, I Wanna Be Somebody, stb.) a koncertek fő részét képzik a mai napig. 1985-ben adták ki a The Last Command-et, ez nagyjából az első lemez utánzása, de korántsem akkora sikerrel, az 1986-os Inside the Electric Circus, borítóján Blackie puffadt alkesz fejével pedig már messze alulmaradt az eddigiekhez képest. Ekkor jött el a váltás ideje, majd három év után készült el csak az új W.A.S.P-ot mutató nagylemez, a The Headless Children (1989). Eltűntek a kúrásról, ivásról szóló nóták, helyükre komolyabb, érettebb mondanivalóval íródottak kerültek. A rajongók egy része fellázadt, de sokan épphogy ezért szerették meg a bandát. Blackie ezután írta meg és vette fel talán a legjobb, sokáig érlelt lemezt: megszületett a The Crimson Idol.
Elődeítől eltérően konceptalbum lett, egybefüggő történetet mesélnek el a dalok. A stúdióban Blackie játszotta fel a gitárt, basszusgitárt, billentyűs hangszereket, ráadásul énekelt is, így társai, Bob Kulick, Frank Banali és Stet Howland csak kisegítő szerepet töltöttek be. Természetesen a dalszövegek is a frontember elméjének szüleményei. A történet főhőse a tizenéves Jonathon, William és Elisabeth Steel gyermeke. Egy testvére van - Michael - aki a család szeme fénye, tökéletes mintagyerek, aki soha semmi rosszat nem csinál, ezzel szemben Jonathont a szülők nem becsülik, nem néznek ki belőle semmit az égvilágon, elhanyagolják. A sztori elején Michael meghal autóbalesetben, mire testvére megszökik otthonról, és az utcán él. Alkohol-és drogfüggő lesz, majd miután egy zenebolt kirakatában meglát egy gitárt, rocksztár szeretne lenni (itt jegyezném meg, hogy sorsa sokban hasonlít sok neves zenészéhez, akik a nyolcvanas években törtek fel: Nikki Sixx is nehéz körülmények között nevelkedett). Találkozik "Chainsaw" Charlie-val, aki egy pénzéhes producer, megígéri a fiúnak, hogy sztárt farag belőle. Bemutatja a későbbi menedzsernek, Alex Rodman-nek, aki befuttatja Jonathont. Rövidesen híres lesz, de ez az életforma mégsem ad meg neki mindent, amit várt: sosem pótolhatja azt a szeretetet, amit szüleitől soha nem kapott meg. Egyszer egy koncert után a fiú feltárcsázza otthoni számukat, hogy rendezze a korábbi problémákat, de csalódnia kell. A rövid beszélgetés fájdalmas mondattal ér véget: a szülők letagadják, hogy valaha is lett volna gyermekük. Jonathon rájön, hogy apja és anyja sohasem fogja őt elfogadni, a koncert után gitárhúrjaiból hurkot formál és felakasztja magát.
Sokan fintorogtak az albumtól, de szerintem zseniális alkotás, nem sikerült túlszárnyalni azóta kiadott konceptlemezeivel. Erős zenészgárda rögzítette, de sajnos nem kapta meg azt az elismerést, amit érdemelne.
 


Számlista:

1. "The Titanic Overture" (Blackie Lawless) – 3:23
2. "The Invisible Boy" (Lawless) – 4:04
3. "Arena of Pleasure" (Lawless) – 4:06
4. "Chainsaw Charlie (Murders in the New Morgue)" (Lawless) – 7:36
5. "The Gypsy Meets the Boy" (Lawless) – 4:08
6. "Doctor Rockter" (Lawless) – 3:43
7. "I Am One" (Lawless) – 4:27
8. "The Idol" (Lawless) – 5:20
9. "Hold on to my Heart" (Lawless) – 4:14
10. "The Great Misconceptions of Me" (Lawless) – 9:29



Összesen: 58:05
Kiadó: Capitol Records


W.A.S.P. diszkográfia

1984 W.A.S.P.
1985 The Last Command
1986 Inside the Electric Circus
1989 The Headless Children
1992 The Crimson Idol
1995 Still Not Black Enough
1997 Kill Fuck Die
1999 Helldorado
2001 Unholy Terror
2002 Dying for This World
2004 The Neon God Part I. The Rise
2004 The Neon God Part II. The Demise
2007 Dominator

Szólj hozzá!

Címkék: halhatatlanok wasp sonny


A bejegyzés trackback címe:

https://karcolat.blog.hu/api/trackback/id/tr19438272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása