Aki kicsit is otthon van a hazai undergroundban, annak bizonyára nem kell bemutatni a számtalan formációban munkálkodó Khrul személyét, aki elérkezettnek látta az időt saját számainak összegyűjtésére, és a korábbiak mellett új dalokkal első nagylemezeként megjelentetni. A lemez elég jó reklámot kapott, ennek következtében az elvárások is nagyok lettek. Műfaji meghatározásként a filozofikus black metal jelzőt kapták a témák, ami újabb elvárásokat szül a mondanivaló terén.

Nézzük akkor, mit is kaptunk: Külsőre egy nagyon igényes, szép borítóval és booklettel találjuk szemben magunkat. A booklet tartalmazza az összes dal szövegét angol és magyar nyelven is, ami nagyon szimpatikus dolog, hisz a zene mondanivalóját így az is értheti, aki kevésbé jártas az angol nyelvben. A dalok Khrul saját stúdiójában, a Kyron stúdióban lettek feljátszva, a kiadás pedig a Hungaryan Records gondozásában történt. A Hail című nyitótétel az intro szerepét kapta meg, egy nyugodt, akusztikus dallam, ami hirtelen indulókat idéző riffekbe és dallamokba csap át. Sok zenekar beleesik abba a hibába, hogy  olyan intrót írnak/szerkesztenek,  ami lemez sokadik hallgatásánál jobb esetben unalmas, rosszabb esetben idegesítő már. E lemez esetében ez szerencsére nem áll fenn, kellően meghozza az ember kedvét a hallgatáshoz. A záró hang a második tétel nyitóhangja is egyben, ami mintegy lendületet ad a lemeznek. Az első rendes dal címe About A World Of Man, tehát a címadó tételről van szó, amiről azt érdemes tudni, hogy sok vendégénekes szerepel rajta az underground világából. A dalt magát először egy 2005-ös Voices of the Styx című underground válogatáslemezen hallottam először. A dalban olyan vendégénekesek szerepelnek, mint a Marblebog, a Gholgoth, az Ater Tenebrae, a Witchraft és a Ravenshades formációk torkai. A hangzásvilág tükrözi a sötét hangulatot, a gitár torz és zajos hangzása ugyan beleillik a black metal mint zenei műfaj hangzási elvárásainak, egy ilyen nagy volumenű lemez elkészítéséhez lehet hogy szerencsésebb lett volna egy fokkal jobb gitárhangzásra törekedni. A lemez élvezhetőségére nincs jelentős befolyással ez a tényező, csak néhol, intenzívebb gitártémáknál az ének effektezettsége miatt nem egészen kivehetőek, nem boncolhatók részletekre a dalok. 

Akkor ejtsünk szót a szövegvilágról: korábbiakban felvetődött a kérdés, vajon mit takarhat ez a filozófiai hozzáállás, és mennyire nevezhető helytállónak? Amit nagyon szeretek a Funebrében az az, hogy olykor nagyon irodalmi. Az első dal pékldául egy Petőfi vers megzenésített és angolra fordított változata, legalábbis nyomokban, amikbe Khrul saját témáit is beledolgozza, ezáltal rendkívül gazdag szókincsű, irodalmi, és bő mondanivalóval rendelkező dalok születnek. Témáját tekintve az About The World Of Man az emberi gyarlóságot feszegeti globális méretekben, figyelmeztetve, hogy az ember saját csapdájába esve pusztítja el a bolygót, ami életet ad neki. A második, Indictment – Believe in Yourself sokkal személyhez szólóbban hat, mintegy tanácsként az egyéni értékek és gondolatok védelmében: ”Mert a holtak keze régóta bénítja az élők gondolatait” – mélységével az egyik legjobb tétel a lemezen.

A témák igen változatosan hatnak, mégis az összhatás mintegy koncepciója az emberi léleknek és mentalitásnak, a ridegségtől elkezdve a hazugságon, múlandóságon át a vallási eszmék burkolt cáfolásaként egészen a halálig. A zenei környezet elég változatos és kreatív még egy ilyen kevésbé kompromisszumképes és toleráns műfajhoz képest is, mint a black metal. A gitár hangzásvilágáról már esett szó, következzék a vokál. Néhol sajnos túl van effektezve, és kevésbé érthető a szöveg, és néhol a gitártémák zajossága és ez a túleffektezettség kivehetetlenné válik, szerencsére csak néhány pillanatra igaz ez.

A Here and Now című dal sugallja az emberi élet rövidségét, és hogy ezért érdemes jobban odafigyelnünk jelenünkre, nem pedig a múlton keseregni és szebb jövőre várni. A lemezt egy, az introhoz hasonlatosan instrumentális outro zárja le, To the Underground címen, megfelelő levezetésként.

Lélegzetvételnyi időnk sincs a lemez varázsa után, máris jönnek a meglepetésdalok :) Az egyik bónusz a Metallica -  For Whom the Bell Tolls című számának feldolgozása, kellemesen meglepi az embert, engem főleg azért, mert Khrul evvel a tétellel teljesen felvállalja, milyen utak vezették az underground műfajokhoz. Bár maga a feldolgozás elég érdekesen hat, bizonyos zenei megoldások tetszenek benne. Példaértékű, mert sokan nem vállalják fel a múltjukat. Az utolsó tétel viszont egy elsöprő erejű, mindent felülmúló feldolgozás! A Tormentor visszatérő nyitótételének egészen extrém változata ez, hisz az alapvetően instrumentális tételt Petőfi Sándor és Ady Endre költészetének szösszeneteiből építette fel Khrul, fagyos és misztikus légkört teremtve a dalnak. Bár sokan próbálkoznak Tormentor feldolgozásokkal, a sok fantáziátlan másolás közül méltán tűnhet ki ez a maga nagyszerűségével és atmoszférájával. Elérkeztünk hát a lemez végéhez, és azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy a Funebre nagylemeze az idei magyar black metal lemezek három, de legalább öt legjobbika közt szerepel. Nincs benne felesleges csicsa, nincsenek felesleges körítések, csak őszinte zene  egy őszinte embertől, aki ítéletet hirdet népének világa felett.

1. Hail 1:22
2. About the World of Man 4:08
3. Indictment - Believe yourself 4:38
4. People in Misery 4:40
5. The True Reason 4:50
6. Here and Now 5:02
7. With Head Erect 5:05
8. To the Underground 2:42
9. bónusz: Metallica
10. bónusz: Tormentor

 Értékelés: 9/10