HTML

Karcolat Metal Magazin

Metal és rock webzine minden földi jóval.

Koncertfotók

Címkék

Címkefelhő

2009.03.05. 11:00 sonny

[CD] Salvus: Minden kezdet

Salvus: Minden kezdet
Megjelenés: 2008. február
Kiadó: Nail Records
Értékelés: 10/10

Kevés, túlontúl kevés magyar zenekar tudja elérni nálam mindjárt elsőre azt a borzongató érzést, ami olyankor jelentkezik, amikor valami különlegesen jó produkciót hallok. Ilyenkor nyugtázom magamban, hogy minden rendben, még mindig él a metál idehaza, az elfásulás és kiüresedés jelei még odébb vannak. Legutóbb ez a megfoghatatlan varázs az After Rain tavalyi debütjénél jelentkezett, azóta csak a Wackor tudta megközelíteni ezt a teljesítményt számomra, ám most itt van az egyes számú Salvus, a Minden kezdet.

Saját bevallásuk szerint zenéjükben Ákos találkozik az In Flamesszel, ebben részben egyetértek, noha én még idesorolnék néhány északi bandát, meg mondjuk az Isten Háta Mögöttet esetleg. Szó sincs arról, hogy nyúlnák őket, ez a kategorizálás pusztán azt a célt szolgálja, hogy aki még sose hallott a Salvusról, könnyebben el tudja képzelni magának, milyen lehet a paprika-metál.

A lemezt a billentyűs intró indítja és zárja, közrefogva tíz hatalmas, fejleszakító és hetekre magával ragadó nótát. Konkrétan engem annyira sikerült megfertőzniük, hogy a nyitó Kulcslyukon át a világ dalt hallgattam folyamatosan repeatre téve Komárom és Győr között vonatozgatva, naponta kétszer. Nem mintha az utána következő, de kissé feszesebb tempójú 6 lépés, vagy az álmodozósabb refrénű Ami rólunk szól nem érdemelné ugyanezt. Ez a nyitó trió egyébként annyira erős, hogy kicsit tartottam a lemez vége felé bekövetkező leeresztéstől, kifulladástól, ami - lelövöm a poént - szerencsére elmaradt.

Pötörke Zoltán tökéletességig kidolgozott énektémái zseniálisak. Érett, elgondolkodtató szövegei  akár önálló versként is megállnák a helyüket. Első hallgatásra nem biztos, hogy leesik a mondanivaló, ám ha átlapozgatod a Kátai Tamás (ex-Gire, Thy Catafalque) kiváló fotóival díszített bookletet, jobban el tudsz mélyedni benne. A srácok remek progos-svédes muzsikája pont passzol melléjük.

A többi hangszeresbe sem tudnék belekötni: Pötörke Gábor és Kokavecz András, a két gitáros sehol sem fogja vissza magát, hallgasd csak meg például a Beszél a bölcs betonozós, majd belassuló zúzdáját, vagy a Hazavár és a Lejtőn finom díszítéseit. Utóbbi szólója is csillagos ötös. Zsákovics Gergely dobolása sem monoton önismétlés, témái megunhatatlanok, egyáltalán nem csendkitöltőként funkcionálnak.

Egyébként még a sokak által kritizált Víg is kegyetlenül betalált nálam, igaz stílusában kicsit kilóg a sorból, de ez egyáltalán nem elhülyéskedett rokkendroll, itt is súlyos a szövegi tartalom, tessék csak fülelgetni. Zoli éneke előtt meg mély meghajlás, amit a refrénben összehoz, az nem hétköznapi. Érdekes, mennyi mindent bele lehet magyarázni a szövegbe, ugyanúgy rá lehetne húzni, hogy politikai-társadalmi témájú, mintha párkapcsolatokat boncolgatna - mindez megközelítés kérdése. Sokat, és élvezettel rágódtam rajta.

Utolsó előttiként nagyot durvít a Stigma, még némi hörgedezés is hallható itt. Jól eltalálták az arányokat, ennél több smirglis ének tönkrevágná a hangulatot. Nekem egyértelműen Wackor-hatásnak tűnik a dal, de nyitott vagyok a cáfolatra. Ha minden igaz, itt Drusza Tímea hangját hallhatjuk néhány sor erejéig. Kíváncsi vagyok, vajon játsszák-e ezt a szerzeményt élőben.
A záró Szabadulás? elején visszatér a Kulcslyukon... zongoratémája Csontos Péter segítségével. Pillanatok alatt eltelt ez a 42 perc, szinte üvölt a folytatásért.

A zenekar fejlődési íve egyébként pontosan nyomon követhető eddigi anyagaikon, sokan már az Imago EP-nél megelőlegezték nekik a bizalmat, és ők tették jól. A Salvus nagyon magasra tette a mércét saját maga számára a Minden kezdettel. Bízom benne, hogy nem írtak ki magukból mindent, és tűkön ülve várom a remélhetően nem túl távoli jövőben elkészülő második albumot. Addig is tessék rengeteget koncertezni, mert egyszerűen ezt a zenét minél több emberhez el kell juttatni. Nagyon sajnálom, hogy nem tavaly jutott el hozzám, akkor egész biztosan az év végi listám előkelő helyére tudott volna felkapaszkodni. Csont nélküli tízes.

www.salvusmusic.hu

Szólj hozzá!

Címkék: lemezkritika salvus sonny


A bejegyzés trackback címe:

https://karcolat.blog.hu/api/trackback/id/tr85975221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.