HTML

Karcolat Metal Magazin

Metal és rock webzine minden földi jóval.

Koncertfotók

Címkék

Címkefelhő

2007.01.22. 05:00 karcolat csabi

[INTERJÚ] Agregator / Mikus Tamás

Mikus Tamás, becenevén Tass, a kis hazánkban egyre inkább feltörekvő Agregator zenekar torka válszolt kérdéseinkre. Tudni kell róla, hogy hatalmas figura, akárcsak a zenekar többi tagja, és szerepet vállal a főleg tatabányai rendezvények szervezésében, ahol ők már kultikus fellépőnek számítanak.


Tass /Agregator/ a fotók a zenekar hivatalos honlapjáról vannak, illetve Tass jóvoltából kerültek hozzám .    

                                   
Csabi: Nemrégiben elértétek azt a lépcsőfokot, ami az ABC tehetségkutató rendezvényt jelenti. Milyennek találod a szereplést és a lehetőséget?

Tass: Igazándiból a szereplés lényege elsősorban az volt, hogy vidéki bandaként a fővárosban játszhattunk egy kiemelt helyszínen, nagyszerű technikai körülmények között olyan közönségnek, akik amúgy nem biztos, hogy eljutnak Agregator koncertre. Hála az égnek Pöpi ismét bizonyított és szerencsésen húzott a sorrend-sorsoláson, így nagyon jó időpontban kerültünk színpadra. A visszajelzések is kitűnőek voltak, a közönség soraiból bőven többen szavaztak ránk, mint amennyi jegyet mi eladtunk, szóval teljesen pozitív a történet. Jól is éreztük magunkat, a buli is bejött - a további háttértörténet pedig elolvashatóak a honlapunk napló részében :)


Csabi: Tény hogy nagy szerepetek van a tatabányai rendezvények szervezésében, és ti vagytok általában az egyik fő műsorszám. Sok munkával
 jár ez?

Tass: Hát, szerepünk van, mert tagjai vagyunk a Tatabányai Zenészegyletnek és igyekszünk minél többet tenni azért, hogy minél izgalmasabb rock-élet legyen a városban. Tavaly októberben annyiban változott ez a helyzet, hogy megújult az egyesület vezetése és Somlói Feca (Cross Borns) elnöksége mellett jómagam, mint titkár kerültem a szervezetbe. Ezáltal jóval több feladat jött át hozzánk, de egyelőre úgy tűnik, hogy sikerül felpörgetni az egészet. Már most rengeteg Puskin Művház-beli koncert látszik, a Gladiátor (Roxxy) klubot is megtöltjük élőzenei koncertekkel, összehangoljuk a térség szervezőinek/bandáinak műsorterveit és közös promócióval jelenünk meg a színtéren. Persze hangsúlyozom, hogy ez a környékbeli szervező brigádok munkájának köszönhető, mint pl. a Cross Borns zenekar, az Astrodust-Scaffold-Infection hármas, a Depeche Mode Club és hát a közös Killing Art/Sable-Agregator stáb sem marad munka nélkül. Az aktuális programok idővel olvashatóak lesznek a Tatabányai Zenészegylet weboldalán (www.tze.hu), olyan február körül indul majd be, addig kis türelmet kérünk :)
Hogy mi vagyunk-e a fő műsorszám, azt nem hiszem, hogy el tudnám dönteni. Tény, hogy sokan szeretik a bandát helyben, ennek nagyon örülünk, igyekszünk is fenntartani ezt az állapotot :)
Hogy sok-e a munka? Hát van vele, de legalább kellemes. Jó látni, amikor egy rendezvény után, a lányok-srácok úgy mennek el, hogy jól érezték magukat ott illetve később a sztorizások alkalmával fel-feltűnnek a rendezvényen átélt kalandok. Az a helyzet, hogy Tatabányán is úgy van, ahogy máshol - ha nem csinálnak az aktivisták és a bandák maguktól bulit, akkor nincsen semmi és lehet utazgatni és keseregni, hogy nincs hova menni. Szóval a lényeg, hogy megy a dolog, ráadásul jól, szóval úgy könnyebb is csinálni, hogy látszik - van értelme!

 

Csabi: Mikor elindult útján az Agregator, gondoltátok volna hogy eléritek mindezt ami van? Hobbizenekar voltatok, vagy mindig törekedtetek erre?

Tass: Végül is olyan égretörő dolgokat nem értünk el, de ha nekem valaki 1998-ban a garázsban azt mondja, hogy albumaink, klipjeink lesznek, külföldi fesztiválokon - vagy akár a Szigeten vagy egyéb nyári bulin - játszunk majd és még 7-800 km-re is lesznek, akik kívülről fújják a dalainkat - nos, akkor valszeg egy épp kéznél lévő ötliteres kannával tettem volna helyre :) Nem nagyon gondolkodtunk a helyzeten, csak mindig igyekeztünk előre lépni egy kicsit - hála az égnek ehhez volt egy igen inspiráló közeg, a megyei zenei közösség - és ehhez megkaptunk minden segítséget. Mindemellett próbálunk olyan dolgokat csinálni, mint egy igazi zenekar, jópár álmot sikerült is megvalósítani, most hirtelen nem is tudom mi maradt ki, kevés hely van, ahol még nem játszottunk és mondjuk van reális alapja az odakerülésnek - szóval ilyesmik, minden mást kipipáltunk :)
Mindig is hobbizenekar voltunk, vagyunk és leszünk. Egyetlen dolog, amire egy időben törekedtünk, hogy független banda maradjunk, de ez működésképtelennek bizonyult, így most már kiadónál vagyunk ésnem bántuk meg. 

Csabi: Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy munkátokkal remek rajongóbázist, és egy nagyon barátságos közösséget kovácsoltatok össze.
Ez minek köszönhető?

Tass: Sok helyről hallottuk ezt már vissza, nem tudnám megmondani, hogy mitől van. Még a zenekar előtt, meg hát most is, eléggé kivesszük részünket az éjszakai életből, szóval nem nagyon vonulunk el sehol az ott mulató más rockerektől, fesztiválokon is ott sörözünk és közösen járatjuk le magunkat, gondolom ez bejön másnak is :) A dalokat, szövegeket szeretik az emberek, az e-mailekre válaszolunk, a honlap gyakran frissül, igyekszünk sok érdekes dolgot kitenni. De száz szónak is egy a vége, érzem ezt a minket körülvevő szeretetet és a támogatást, de nem tudnám megmagyarázni, hogy mitől van - egyszerűen örülök neki.

Csabi: Az ország más részeiben milyen a fogadtatás?

Tass: Hát változó. Most pl. legutóbb, mikor Szombathelyen voltunk, egy húsz fős közönség verődött össze, de annyira jól levették a bulit, hogy eljátszottunk mindent és nagyon jól éreztük magunkat. Évente 25-30 bulit csinálunk, ez még épphogy belefér a nem professzionális életbe, tehát mellette ugye dolgozunk, itt-ott család, stb. szóval még nem kell kompromisszumokat tenni illetve veszekedni, hogy már megint nincs otthon a banda. Ezt azért írom, mert ennyiből azért nem lehet bejárni az országot. Van olyan hely, ahol mindmáig nem voltunk, de szeretnénk eljutni és van, ahová visszajáró vendégek vagyunk. Pl. Sopron, Debrecen az nagyon bejön, idén talán visszatalálunk Szegedre is. A pécsi Rockmaratonról nagyon jó élményekkel tértünk haza, Erdély pedig mindig hihetetlen - ott olyan bandázás megy, mint amiben Tatabányán felnőttünk /és hát még mindig egyben van úgy-ahogy a társaság, csak hát már nem mindig bőrökben-és-fémben :)/ szóval olyan mint ha hazamennénk - csak hát elég hosszú az út :) Szóval nincs miért panaszkodnunk, valamennyien mindig várnak minket, ami egy ilyen underground bandának mindenképpen élményszámba megy.

Csabi: Milyennek találod a közelmúltban megjelent Szürkület lemezetek visszhangját?Van amit másképp csinálnátok rajta?

Tass: Szerintem nagyon jó visszhangja volt az albumnak és hát nekem is nagyon tetszik. A Puszta lét óta az első olyan kiadványunk, amit magam is szívesen meghallgatok néha. Valahogy a stúdiómunka mindig kinyír, nekem ilyen szükséges rossz és soha nem megy simán - és ezek az élmények mindig visszajönnek, amikor hallgatok egy felvételt. Itt is sok macera volt - kezdve onnan, hogy kigyulladt a stúdió trafója és az egy hetes csúszás miatt ilyen ad hoc módon folytatódtak a felvételek - de a végeredmény mindenért kárpótolt minket. Szóval a szakmai kritikák jók lettek - volt pár, ami a az egekig magasztalt és volt, ami porba vitt, de összességében elismerték, hogy ez egy jó darab :) Sokat dolgoztunk vele és igazándiból ez volt az első olyan felvétel, amit már a megújult felállás készített, rengeteg - saját magunkhoz képesti - változással és már nagyon kíváncsiak voltunk, hogy mi is lesz a végeredmény.
Hát több idő mindenképpen jót tett volna a lemeznek, az üzemzavar miatt rohammunkában készült, egy-két dolgot másképp "énekelnék", a dobhangzáson is volna mit kalapálni, de amúgy elégedett vagyok a cuccal, süt belőle a rock'n'roll. A rajongóknak és nekünk tetszik, más meg nemigen számít.


Csabi: Mikor, és hol adtátok azt a koncertet, ami mindegyikőtök részéről jól sült el?

Tass: Sosenem :) Valami hülyeség mindig van, de ez az élő adás varázsa :) Viszont a bulik jó hangulatban mennek a részünkről, már nem nagyon foglalkozunk technikai malőrökkel, az előadás, a közönséggel való "együttlét" viszi a dolgokat. Jön-megy az energia, jól érezzük magunkat, ez az emberekre is átragad - ha valami miatt a koncert előtt rosszul érzem magam, az közben eltűnik, persze utána újra előjön, de legalább volt egy jó órám :)

Csabi: A szövegek nagyon tartalmasak és magával ragadóak. Szereted a verseket?

Tass: Örülök, hogy így látod, igyekszem :) Verseket önmagukban ritkán olvasok, inkább a dalszövegek érdekelnek - azok  is nóta mellett. De végül is szeretem, csak kicsit száraznak látom őket, így olvasva - ha valaki elszavalja, vagy mondjuk nóta+énekes nyomja, sokkal több érzelem van bennük, mint a papíron. Tudom, oda kellene képzelni, vagy átérezni v. ilyesmi, de ahhoz elengedhetetlen a hangulat. Szóval a lényeg, hogy inkább a dalszövegekre figyelek.

Csabi: Megkockáztatom, jól gondolom hogy szeretsz József Attilát olvasni?

Tass: Hát, volt már, hogy olvastam Tőle. Igazándiból, amely idézetek előkerültek "A Semmi ágán" albumon, azok még általános ill. középiskolai hatásokból jöttek elő, amúgy nemigen ültem le és olvastam a verseit. A helyzet valamikor tavaly mondjuk változott, mert voltam egy Ágnes Vanilla (ill. azóta csak Ágnes) koncerten, ahol hallottam az akkor új albumának dalait, amelyen kizárólag -amúgy általam ismeretlen- József Attila verseket zenésített meg és nagyon megfogott. Be is szereztem a lemezt, azóta is gyakran hallgatom és roppant mód szeretem. Ez vezethetett hozzá, hogy amikor tavaly nyáron épp valami miatt hangulati mélypontra kerültem és ezt kezelendően elmentem könyvesboltolni, felütöttem egy József Attila verses kötetet és eléggé megijedtem, mert úgy éreztem, hogy akkor és ott megértem a sorait - ehhez ugye kellett némi válság és letörtség :). Akkor meg is vettem, néha olvasgatok belőle, tetszik, mert itt-ott nagyon cinikus és nagyon jó, emberközeli gondolatok vannak benne, de nem használom bibliaként, ha erre gondolsz :)

Csabi:  Tass, te magad játszol hobbiból valamilyen hangszeren?

Tass: Én már csak lecsúszott gitáros vagyok, túladtam mindenemen :) Persze azért beszereztem egy akusztikus gitárt és azzal zörgök időnként. Játszom a régi dalokat is - amelyeket még ismerek - pár Szürkületes alap is megvan, amelyeket magam szereztem /persze csak úgy mocskosan, mentesen a Tibcsy-féle cizellált professzionalizmustól :)/ - de inkább csak ötleteket gyűjtök a következő lemezhez. Terveim között szerepel, hogy egyszer megtanuljak banjo-zni, semmi komoly, nem akarom beültetni a zenénkbe, meg ilyesmi, csak úgy jó lenne.

Csabi:  Adnál valami ízelítőt, hol lehet látni/hallani az Agregator felől a közeljövőben?

Tass: Hát most leszünk januárban Bicskén és Karcagon - érdekesség, hogy még egyik helyen sem játszottunk eddig. Szeretnénk minél többet mozogni a fővárosban. Új dalokat még nem fogunk az év első felében játszani, inkább csak leporolunk pár régit, de első körben az lesz a fő cél, hogy Pöpi ismét a helyére kerüljön (tavaly eltörte a könyökét és várhatóan a márciusi bulikon tér majd vissza). A február most majd kimarad nekünk, mivel elég aktív volt az év vége, jópár megoldandó cucc oda szorult, így legalább Pöpi is fel tud majd készülni. Jelenleg nem tudom a tavaszi koncertjeinket, merre leszünk, merre nem. Lehetséges egy szegedi buli, Feca meghívott minket a tatabányai AcélTavasz Fesztiválra, úgyhogy azt mi fogjuk nyitni. Májusban lehet, hogy visszatérünk Erdélybe. Biztosan lesz koncertünk Esztergomban, szóval ilyesmik, most még tényleg nem látom.

Csabi:  Mire számíthatunk a 10. születésnapotokon?

Tass: Gondolom tortára :) Már felmerült néha a gondolat, de nem tudom, hogy mit csináljunk. Valszeg kellene valami, hogy a régi tagok is ott legyenek, akik játszottak velünk - mintegy köszönetképpen feléjük, hogy létrehozták mindazt, amit ma mások Agregatorként ismernek. Ez is csak egy év, mint a többi, ha már tartunk valamit, akkor kellene valami nagy durranás vagy szikraeső vagy legalább pár táncosnő, de egy ilyesmibe beleölhető összeget inkább elvernénk egy erdélyi koncertre. Majd kitalálunk valami megoldást egy kis közös ünneplésre azokkal, akik eljönnek majd arra a bulira, ott lesznek velünk - nem vagyok híve a túlzott külsőségeknek, szerzünk egy nagy tortát, sok pezsgőt, aztán minden és mindenki maszatos lesz annyira, hogy abban a klubban sem kell játszanunk többet :) Proli-zenekar vagyunk, nem telik másra, a 20. biztosan jobb lesz, mert akkor már nem ehetünk tortát és nem ihatunk pezsgőt - na akkor jöhet majd a szikraeső és táncoslányok, mert már úgysem tudunk majd mit kezdeni velük ... :)

Köszönöm az interjút, sikerekben és rock'n'rollban gazdag 2007-es esztendőt kívánok mind Neked, mind pedig az olvasóitoknak!

Köszönjük az válaszokat!

Szólj hozzá!

Címkék: interjú csabi agregator


A bejegyzés trackback címe:

https://karcolat.blog.hu/api/trackback/id/tr29437574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.